Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
Vélhetően e kinevezés miatt mondott le a szombathelyi belsőtanácsosi funkcióról, és abból a tényből, hogy lemondólevelét Kőszegen írta,8’ valamint abból, hogy 1846. május 29-én Kőszegen polgárjogot kért és kapott,84 arra következtethetünk, hogy a Dunántúli Kerületi Táblánál vállalt állást. Miközben öccse sikeresen haladt előre, Zsoldos István 1845. december 18-án 58 éves korában meghalt,85 és így a könyvkereskedés és a könyvkötészet az akkor 19. életévét éppen hogy betöltött fiára, Gyulára maradt. A fiatal könyvkötőnek gyorsan kellett cselekednie, ezért a városi tanács 1846. január 17-én megtartott ülésén azt kérte, hogy a Szombathelyen történő letelepülése és mestersége gyakorlása céljából, a város adjon előzetes biztosítékot, hogy felveszi a polgárok közé. Miután Zsoldos Gyula tanulóleveléből és vándorkönyvéből kiderült, hogy 1843. május 29-én a pozsonyi könyvkötő céhben szabadult fel, és azt követően több külföldi és hazai városban is dolgozott, azaz vándoréveit sikeresen kitöltötte, továbbá mivel magaviseleté ellen erkölcsi kifogás nem merült fel, a tanács a polgárrá avatás előfeltételéül a céhtagság megszerzését szabta.86 A fiatal könyvkötő nem vesztegette az ideát, és a február 14-ei tanácsülésen bemutatta a soproni könyvkötő céh 2 nappal korábban kelt igazolását arról, hogy tát a céh tagjai közé felvette. A tanács konzekvens maradt előző döntéséhez, és miután Zsoldos lefizetett 87 váltóforintot, letehette a polgáresküt.87 Még 1 év sem telt el ifj. Zsoldos István halála, valamint azóta, hogy fia, Zsoldos Gyula átvehette a könyvkereskedést és a könyvkötő műhelyt, 1846. október 17-én megtartott tanácsülésen Zsoldos Ferenc táblabíró Szombathelyen lakó unokaöccse, Zsoldos Gyula ellen vagyonzárlat kimondását kérte annak pazarlásai miatt. A tanácsülés előbb kivizsgáltatta a pazarlás tényét, majd miután az bebizonyosodott, elrendelte Zsoldos Gyula vagyonának zárlatát, illetőleg aktív és passzív vagyonának pontos felmérést. Zsoldos amúgy sem könnyű helyzetét tovább rontotta azzal, hogy a már összeírt tárgyak közül többet magához vett és azokat egy Szentmártonban (ma: Szombathely) lakó izraelitának eladta. Miután azonban ő is úgy látta, nincs esély a könyvkereskedés és a könyvkötészet anyagi reorganizálására, maga kérte a bolt és a könyvkötőműhely bezárását és felszámolását. Ez meg is történt, ám a vagyonösszeírás elkészítésekor kiderült, hogy a 3339 pengőforint 38 krajcár aktívum mellett, 3493 pengőforint 13 krajcár passzívum mutatkozik, azaz „csupán” 153 pengőforint 35 krajcárra nem volt fedezet, bár azt is megjegyezték a vagyonleltár készítői, hogy néhány követelés behajtására az üzleti könyvek hiányosságai miatt valószínűleg nem lesz mód. Végül apjának húga, Zsoldos Terézia sietett Zsoldos Gyula segítségére, aki - bár amúgy unokaöccse elsőszámú követelője volt - a csődeljárást megakadályozandó, a fiatal könyvkötő minden adósságáért jótállást vállalt. A könyvárusító VaMLSzvkt. Ktir. fase. 177. nr 5. Zsoldos Ferenc levele Turkovics Jánoshoz, Szombathely város bírájához. Kőszeg, 1845. április 20. ,s4 VaML Kőszegi Fióklevéltár Kőszeg város tanácsának iratai. Polgárkönyvek. 2. köt., 1764-1949. 271. p. Zsoldos Ferenc 25 váltóforint polgárfelvételi díjat fizetett Kőszegen. ,ss VaML Vv. fel. akv. Szombathely, r. k. hal. akv. ,v' VaMLSzvkt. Ktjkv. 812/1845-1846.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 177. nr. 304. S| VaML Szvkt. Ktjkv. 899/1845-1846. A 87 váltóforintból 9 váltóforint 30 krajcárt a városi házipénztárba, 39 váltóforintot a hadnagypénztárba, 10 váltóforintot a kálvária pénztárba, 12 váltóforintot a polgári ispotály pénztárába, 8 váltóforintot pedig a város tűzipénztárába rendeltek befizetni. 187
