Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Képek a szombathelyi Brenner család életéből, 1850–1920

pe itt, a Rumi utca 10-12. szám alatt volt. Amikor Szombathely tanácsa új városháza építését vette tervbe, Brenner (IV.) János Baumgartner bécsi építésszel közös pályázatot nyújtott be, 1866-ban. A kedvező fogadtatásban részesülő terv megvalósítása a későbbiekben a város anyagi problémái miatt elmaradt. 1871-ben a püspöki elemi iskola kivitelezési munkálataival bízták meg őt, és ezidőtájt már jelentős tényezőnek számított a helyi építőiparosok körében.10

Az 1870-es években tervezett és kivitelezett épületei közül három olyan is akad, amely kiemelkedő építészeti értéket képviselve műemléki, illetve helyi védelem alatt áll. Ezek közül elsőként a Tomaegylet 1871-ben átadott tornacsarnoka említhető (ma: Zrínyi Ilona utca 14-), amely sajnos csak modernizált, felismerhetetlenségig átalakított formában maradt az utókorra. Eredeti formáját megőrizte ugyanakkor a Fő tér 9. szám alatti műemlék jellegű, kétemeletes, elegáns megjelenésű koraeklektikus lakóház, amely a kereskedő Spitzer testvérpár felkérésére, 1872-ben épült. Brenner János 1875— 1876-től János nevű fiát is bevonta vállalkozásába. A cég ekkortól kezdve a „Johann Brenner et Sohn”, illetve a „Brenner János és fia” nevet használta. Közös munkáik közül helyi védelem alatt áll az 1876- ban épült Kőszegi utca 5. számú épület. Ugyanebben az évben nyerte el vállalkozásuk a Franz Gräber tervei alapján felépült vármegyei árvaház kőművesmunkáinak kivitelezési jogát is.11

Brenner (IV.) János, a vállalkozó

Brenner (IV.) János nemcsak a szokásos építőmesteri feladatokat - tervezés és kivitelezés - látta el. Vállalkozása több lábon állt, hiszen az építőiparhoz kapcsolódó tevékenysége, befektetései széles vertikumot fogtak át. 1860-tól téglagyárat működtetett, amellyel egyik oldalról biztosította vállalkozása számára az olcsó és zavartalan alapanyag-ellátást, másrészt a helyi építőanyag piacra is betört, és a tégla, illetve cserép értékesítéséből minden bizonnyal komoly bevételei származtak. A szombathelyi virilis listákat áttekintve megállapítható, hogy Brenner éves jövedelme alapján a helyi polgárság körében a középmezőnybe tartozott.12

Az építőiparhoz kapcsolódó sajátos üzleti vállalkozásnak tekinthető a család ingatlanszerzési stratégiája is. Brenner - egy polgárcsalád átlagos befektetései szokásaihoz viszonyítva - feltűnően nagy termőföldterületekkel rendelkezett Szombathelyen, illetve a város közvetlen határában. 18 holdat13 meghaladó kiterjedésű ingatlanai nem el10 VaML Szvt. Tanácsi iratok, (továbbiakban: Tan ir.) 1881/1851., 445, 677-678/1866., 428/1874-; VaML Szvt. Tjkv. 115, 171/1858., 378/1867.; VaML Szvt. Acta Miscellanea (továbbiakban: Acta Mise.) 2 K. 29. sz., 44 K. 3. sz.; VaML Vas vármegyei középületek építési tervrajzainak levéltári gyűjteménye (továbbiakban: Közép, tervr.) 21. sz.; Brenner, 1997a. 34. p.; Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése és műszaki létesítményei 1895—1910-ig. Bp., 1910. (továbbiakban: Bodányi, 1910.) 156-158. p.; Szilágyi, 2005. 133-134. p.

11 VaML Szvt. Tan. ir. 240/1872., 253/1875., 318, 320, 434/1876.; VaML Szvt. Tjkv. 272/1872.; VaML Szvt. Acta Mise. IV. köt. 62. K. 2. sz.; VaML Közép, tervr. 7. sz.; VaML Brenner család iratai, (továbbiakban: Brenner cs. ir.) 13. doboz. Brenner (V.) János iratai.; Brenner, 1997a. 34. p.; Bodányi, 1910. 156- 158. p.; C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet. Szombathely, 1983. 421. p.; Szilágyi, 2005. 60-62. p.

12 VaML Szvt. Tjkv. 379/1860., 240/1878.; VaML Szombathely város képviselő-testületének iratai (továbbiakban: Szvk.) Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kjkv.) 16/1872., 72/1876., 57/1877., 46/1878.; VaML Szombathely város polgármestere iratai (továbbiakban: Szv. pg.) Elnöki iratok (továbbiakban: Ein. ir.) 363/1879.

13 Területmérték. 1 magyar hold = 1200 bécsi négyszögöl. 1 bécsi négyszögöl = 3,596652 m2. 1 magyar hold = 4315,9824 m2. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874- Bp., 1990. (továbbiakban: Bogdán, 1990.) 36., 294-295., 320., 407-408., 575., 585. p. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. IV. Levéltártan ás forrástudományok; 6.)

134