Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Képek a szombathelyi Brenner család életéből, 1850–1920
MELEGA MIKLÓS KÉPEK A SZOMBATHELYI BRENNER CSALÁD ÉLETÉBŐL, 1850-1920 BEVEZETŐ A Brenner család a dualizmus kori Szombathelyen az egyik legjelentősebb polgári família volt. A Brenner-villa, Brenner park, Brenner körút elnevezések máig őrzik emléküket a városban. A család történetének virágkora a 19. század közepétől az 1. világháborúig terjedő, bő fél évszázados időszakra esett. Ekkor tevékenykedtek a család legkiválóbb tagjai, akik a helyi közéletben, a város gazdaságában, a település külső képének és sorsának formálásában meghatározó szerepet játszottak. A család történetét genealógiai szempontból rendkívül precízen feltáró dr. Brenner (VII.) János (1927-1997) jóvoltából több generációra visszamenően, egészen a 17. századig rendelkezésünkre áll a családfa. A szerző a tulajdonában levő iratok, illetve a családi emlékezetben megőrzött hagyományok felhasználásával készített családtörténeti munkájában1 értékes adatokat közölt a Brennerek történetéről, megállapítva egyúttal, hogy „... a Brenner-felmenők genealógiai kutatása elérkezett ... a fellelhető adatok határához; viszont érdekes eredményeket lehetne még elérni az egyes felmenők életrajza, munkássága és közéleti szereplése terén."2 Jelen tanulmány a Vas Megyei Levéltárban őrzött, többnyire még feltáratlan források feldolgozásával a Brenner család legkiemelkedőbb képviselőinek életét, és tevékenységüknek a város fejlődésére gyakorolt hatását kísérli meg az eddigieknél részletesebben bemutatni. A BRENNER CSALÁD ELŐTÖRTÉNETE A német anyanyelvű, jobbágyi származású család ősei a Batthyányiak rohonci (ma: Rechnitz, Ausztria) uradalmában éltek. Az első név szerint ismert személy, Brenner Melchior, a 16. század derekán született, és Rohonc mezővárosában élt családjával. Unokája, a Rohoncon 1729-ben született Brenner Joannes kapta elsőként a családban ezt a később generációkon át öröklődő keresztnevet. Az ő unokája, Brenner (III.) Joannes választott először építőipari szakmát, elhagyva egyúttal az ősi családi fészket. A kőművesmester 1814-ben költözött Németújvárra (ma: Güssing, Ausztria), ahol három legénnyel dolgozott, majd 1845 után valószínűleg Szentgotthárdra települt. Az ő elsőszülött gyermeke volt Brenner (IV.) János, akivel a család szombathelyi ágának története kezdődött.3 1 Brenner János: A Vas vármegyei Brenner család elődei. 1. rész. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ), 1997. 1. sz. (továbbiakban: Brenner, 1997a.) 27-38. p.; Vő: A Vas vármegyei Brenner család elődei. 2. rész. = VSZ, 1997. 3. sz. (továbbiakban: Brenner, 1997b.) 309-319. p. 2 Brenner, 1997a. 29. p. ! Brenner, 1997a. 29-33. p.; Szilágyi István: Szombathely városépítés- és építészettörténete a dualizmus korában. Szombathely, 2003. (továbbiakban: Szilágyi, 2005.) 134. p. 131
