Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A megélhetés tudományától a tudományos megélhetésig. A Chernél család kőszegi, katolikus ágának rövid története
a szabadságharc leverése és a 13 aradi vértanú kivégzése okozta búskomorsága is hozzájárult elmúlásához.59 Lajosról (1810-1881) viszonylag kevesebbet tudunk. Nem házasodott meg, utódai nem maradtak, és eléggé visszavonult életet élt. Jogi iskolái után Sopron vármegye al- jegyzőjeként kezdte pályáját, majd a Soproni Váltó törvényszék ülnökévé tették. A vármegye közéletében jelentős szerepet töltött be, közvetlen kapcsolatban állt Széchenyi István gróffal, aki egyik körútja alkalmából tömördi lakhelyén felkereste. Érdekes módon ő ebben az időszakban, nem Chernelházán vagy Kőszegen lakott, hanem a közeli rokon, református Chernelek közelében Tömördön. Valószínűleg e kapcsolat következtében lehetett a Sopron-Vasi Szederegylet titkára.60 Tudományos érdeklődését mutatja, hogy a Természettudományi Vándorgyűlés soproni konferenciáján a természettudományos szakosztály munkájában vett részt.61 1850 után ő is állami állást vállalt, a provizórium idején a Pesten (ma: Budapest) újjáalakult legfelsőbb ítélőszék tanácsosa lett, ahonnan 1869-ben szembaja miatt ment nyugdíjba. Kálmán szerint munkájának elismeréséül Majláth György országbíró a bárói címmel járó Vaskorona rendet ajánlotta fel neki, amit azonban nem fogadott el. Kőszegre vonult vissza ott is halt meg.62 Chernél Vince (1812-1870) a katonai pályára lépett, ám szerencsétlen véget ért. A bécsi hadmérnök akadémiát végezte el, hadnagyként a Lajos főherceg-féle ezredhez vezényelték. Valószínűleg veleszületett betegsége elhatalmasodása után megháborodott, és a pesti tébolydában halt meg. Felesége gyermekeivel Kőszegre költözött.63 Chernél Viktor (1819-1884) is a katonaságot választotta. A kőszegi gimnáziumi évek után a soproni katonai intézetbe, majd a gráci hadapródiskolába került. A János főherceg dragonyos ezredben szolgált 1848-ig, amikor kilépett a hadsereg kötelékeiből, mert nem akart Magyarország ellen harcolni. O is Kőszegre költözött, és apja közbenjárására szolgálati ideje után csekély nyugdíjat kapott.64 1884-ben, hosszas betegeskedés után öngyilkosságot követett el.65 A család egyik legismertebb tagja Kálmán (1822-1891) csaknem ugyanazon lépcsőket járta be, mint Elek bátyja. Jogi iskolái után a gyakorlatait is ugyanott végezte,66 és oklevelének megszerzése után Sopron vármegye aljegyzője lett. 1848 az ő pályafutását is derékba törte, igaz teljesen más értelemben mint bátyjáét. Hazafias lelkesültségében beállt nemzetőrnek, és eljutott a Dráva melletti hadszíntérre, majd őrizte az ország nyugati határát is. Az itt szerzett akut gyomorproblémái és a megszállókkal szembeni ellenállása miatt visszautasította a felajánlott hivatalokat, mint például a szombathelyi törvényszéki ülnöki állást. Apja emiatt el is ítélte, mondván: „Kálmán (másképp derék fiam) az idők körülményeiben elragadtatván - szolgálat által nem akarván lenni hasznos polgár”.67 Inkább 59 Östör József: Széchenyi és vármegyéje. = SSZ, 1942. 1. sz. 257. p. 60 Nikolics Károly: Természettudományi vándorgyűlések 1847-ben és 1929-ben. = SSZ, 1998. 2. sz. 158. p. 61 PBFL Chernél ir. Önéletírás. 1. köt. 1/4. p. 62 PBFL Chernél ir. Önéletírás. 1. köt. 1/4- p. 63 PBFL Chernél ir. Chernél F. emlékír. 64 VaML Chernel-Miske ir. Chernél István iratai (továbbiakban: Chernél I. ir.) Vadásznaplő. 65 PBFL Chernél ir. Is., 1842. július 21., 1842. augusztus 22., 1843. január 2. 66 PBFL Chernél ir. Chernél F. emlékír. 67 Römer Flóris (1815-1889) bencés szerzetes, régész. PBFL Chernél ir. Chernél Kálmán levelei (továbbiakban: Chernél K. lev.) Römer Flóris levele. Bp., 1877. április 28. 124
