Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A megélhetés tudományától a tudományos megélhetésig. A Chernél család kőszegi, katolikus ágának rövid története
A CHERNELEK KŐSZEGEN A család a 16. századtól a református vallásra tért át, amely tény azért is lényeges, mert a kőszeginek nevezett ág ugrásszerű előrehaladását éppen újabb vallásváltásának, a katolikus hitre való áttérésnek köszönhette. Chernél Dávid apja volt az a László (1701-1769),9 akit a Palatinus-féle genealógiai táblázat e néven „III.”-mal jelez. A leszármazottak visszaemlékezései szerint újraalapozta a chernelházi ág gazdasági hátterét. Szerencsés házasságot kötött Szeremley Eszterrel, a családi hagyomány szerint egy tábornok lányával, de a szakirodalom az apóst országgyűlési követként ismeri.10 E házasság révén nagyobb vagyonhoz jutott László, de a szorgalmas gazdálkodás és a takarékos életmód is sokat segített. László magához váltotta testvérei részét, és a régi peres ügyeket megegyezéssel, vagy ítélet kiharcolásával lezárta, ám ha kellett, újakat is indított.11 Hithű reformátusként, a Dunántúli Református Kerület egyik presbitere, az országrész református vallású ügyvédeinek vezetője volt. 1760-ban ágensként a felsőőri református templom építési engedélye ügyében járt az udvarnál.12 * Halálakor Jób és Dávid fiaira jelentős birtokot és komoly pénzösszeget15 - ha nem is akkorát, mint Ferenc unokája a későbbiekben gondolt14 - hagyott. Gyermekei - Judit, Jób, Sámuel és Dávid - közül Jób (173615-1783 körül16) is jogot végzett. Eleinte ügyvédeskedett, majd ítélőtáblái ülnök, Pápán a kollégiumban főkurátor.17 18 Örökségéből és felesége, magyari Kossá Julianna, akinek apja, Kossá József is ítélőtáblái ülnökként működött, hozományából Dávid öccsével együtt jelentősen kibéívítette az apjuktól örökölt tömördi, a kastéllyal együttjáró birtokrészét.16 Korai halála után gyermekeinek - akik közül kettő is Kőszegen született - gyámja Sámuel öccse (1737-1795) lett. Ő az osztrák örökösödési háborúban katonaként szolgált, míg 1760-ban - Chernél Kálmán szerint „halálos”19 - sebet kapott, felgyógyulása után Kőszegre költözött. Házát valószínűleg apai örökségéből vette, ami viszont tartós megélhetésére nem volt elegendő, mert mindössze 5000 ft-ot tett ki, ugyanis Chernél László a vele szemben elkövetett „istentelensé- gei” miatt lényegében kizárta az öröklésből.20 Ennek ellenére tehetős emberként élt, gyer9 Halálozási adata teljességgel pontosan: 1769. szeptember 8-án, reggel hunyt el. Felsőó'ri Református Egyházközség anyakönyvei (továbbiakban: Felsőőr, ref. akv.). Halálozási anyakönyvek 1769. szeptember 8. 10 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. köt. Pest. 1863. 689. p. 11 PBFL Chernél ir. Is. Chernél László revelációja: Chernelháza, 1768. augusztus 1. 12 Felsőőr, ref. akv. 1760. évi bejegyzés. 11 PBFL Chernél ir. Végrendeletek (továbbiakban: Végr.) Chernél László végrendelete. Chernelháza, 1769. augusztus 3., szeptember 3. 14 PBFL Chernél ir. Chernél F. emlékir. 17 A szakirodalom 1737 környékére teszi születését, a felsőó'ri anyakönyvek alapján ezt teljesen pontossá nem tudjuk tenni, de valószínűbbnek tűnik az 1736. év, mert keresztelésére a reformátusok egyetlen Vas vármegyei artikuláris helyén, 1737. március 12-én került sor. Azonban ugyanazon év szeptember 5-re már Sámuel öccsének születését jegyezték be. Az ő keresztelésére 1738-ban került sor. Felsőőr, ref. akv. Keresztelési anyakönyvek (továbbiakban: Kér. akv.) 1737. március 12., szeptember 5. 16 PBFL Chernél ir. Reichardt Aba fondismertetője. 2. p. 17 Uo. 18 Bajzik, 1997. 52. p. 19 PBFL Chernél ir. Önéletírás, 1/3. p. 22 PBFL Chernél ir. Végr. Chernél László végrendelete. Chernelháza, 1769. augusztus 3., szeptember 3. Nevezett „istentelenkedésekről” pontosabbat nem tudunk.
