Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból
és Vasdobrán speciális, az ikervárihoz hasonló, egzótákat, citrom-, narancs- vagy ananászfákat gondozó kertészet működött volna.26 Amint már utaltunk rá, az ikervárihoz hasonlóan, a vizsgált három uradalomban is fontos szerep jutott a bérleteknek, és természetesen az azokból származó bevételeknek. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy mindhárom uradalom szívesen adta bérbe az úgynevezett kisebb haszonvételeket - vendégfogadó, mészárszék, pálinkafőző, bolt, kocsmáltatás stb. -, sőt néha ezek közül többet is egyazon személynek. így többek között a vasdobrai uradalomban négy kocsmát, három malmot és három boltot, a szalónakiban nyolc kocsmát, közülük kettőhöz mészárszék is tartozott, öt malmot és három boltot, ebből kettővel a hozzákapcsolt pálinkafőzőt is, a tótmaráciban öt kocsmát, három malmot, négy mészárszéket és egy boltot árendáltak. Mindezek mellett mindhárom uradalomban több-kevesebb lakóépületet, szántóföldet, rétet, kertet, legelőt és erdőt is bérbe adtak, amelyekből származó éves árenda stabil elemét képezte az éves bevételeknek. ÖSSZEFOGLALÁS Az eredetileg általa örökölt négy Vas megyei uradalom - az ikervári, a tótmaráci, a vasdobrai és a szalónaki - közül az első három csak édesanyjával lefolytatott hosszú jogvita után kialakult megegyezés alapján nagykorúvá válásával, a negyedik pedig Skerletz Borbála 1834-ben bekövetkezett halála után került Batthyány Lajos kezére. E négy uradalomról 1850 márciusában és áprilisában, tehát már az első felelős magyar miniszterelnök kivégzése után, a kijelölt zártartó által a Kamarai Igazgatóságnak történt átadásokhoz készített részletes leltárak arról tanúskodnak, hogy Batthyány Lajosnak viszonylag rövid idő alatt sikerült a meglehetősen lepusztult állapotú és kölcsönökkel erősen megterhelt uradalmak állapotát előbb stabilizálni, majd pedig megkezdte azokon a fejlettebb, az okszerű gazdálkodás módszereit alkalmazni. A leltárak adati alapján egyértelmű, hogy Batthyány e négy uradalom által megtermelt jövedelmeinek döntő hányada a juhtenyésztésből eredő gyapjúeladásból, a gabonatermelésből, valamint az 1830-as évek vége óta az ikervári uradalomhoz tartozó Péterfán folytatott cukorgyártásból származtak. Az uradalmak közül területét, fontosságát és gazdasági súlyát tekintve kiemelkedő ikervári mellett, a másik háromnak is jelentős szerepe volt abban, hogy Batthyány Lajos alig másfél évtized alatt amellett, hogy uradalmaiban illetőleg ingatlanaiban nagyösszegű beruházásokat és felújításokat hajtott végre, olyan jövedelmekhez jutott, amelyek lehetővé tették, hogy az 1840-es évek folyamán a hazai ellenzéki mozgalom egyik legjelentősebb alakjává, egyszersmind annak bőkezű támogatójává is váljon. 26 Az ikervári kastély parkjáról lásd: Tóth József: Az ikervári Batthyány-kastélypark 1850. évi növénylistája. = VHHK, 2005. l.sz. 39-62. p. 116
