Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból
TILCSIK GYÖRGY ADATOK BATTHYÁNY LAJOS SZALÓNAKI, TÓTMARÁCI ÉS VASDOBRAI URADALMÁNAK 1850-BEN KÉSZÜLT LELTÁRAIBÓL Az elmúlt 3 évtizedben, kiváltképpen pedig az 1848/49. évi polgári forradalom és önvédelmi háború 150., valamint Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója kapcsán elvégzett kutatások nyomán megszületett különböző publikációk - amelyek között a legtöbb újdonsággal Ács Tibor, Molnár András, Urbán Aladár és Varga János munkái1 szolgáltak - nyomán lényegében azt mondhatjuk, ma már nincs olyan jelentősebb feltáratlan forrásegyüttes, amely az első független felelős magyar miniszterelnök sajnálatosan rövid, alig 42 évnyi életéhez új adatokat szolgáltatna. E megállapítás alól Batthyány tevékenységének talán csupán két területe jelent kivételt: egyrészt nem, helyesebben csupán alig tudunk valamit arról, hogy milyen „gazda” volt, milyen gazdálkodást folytatott uradalmaiban, másrészt egyáltalán nem ismerjük azt a miliőt, azokat a tárgyakat, eszközöket és berendezéseket, amelyek őt és családját Vas vármegyei tartózkodásaik idején körülvették. Az alábbiakban ezért egy már több mint 2 évtizede fellelt, összefüggő forráscsoport alapján a fent említett első két kérdés megválaszolására teszünk kísérletet, amely a számbajöhető források csekély száma és homogenitása miatt kényszerűen itt-ott hézagos, olykor hiányos lesz. BATTHYÁNY LAJOS ÁTVESZI ÖRÖKSÉGÉT A Magyarország közép-, különösen pedig újkori történetében kiemelkedő szerepet betöltő Batthyány család grófi ágának egyik tagja, Batthyány József Sándor (1777-1812) és lomniczai Skerletz Borbála (1782-1834) 1801. szeptember 17-én, Szombathelyen 1 Ács Tibor: Batthyány Lajos katonai szolgálatának története, 1826. augusztus 5-1831. április 30. = Hadtörténelmi Közlemények, 1984. 4. sz. (továbbiakban: Ács, 1984.) 716-751. p.; Batthyány Lajos főbenjáró pőre. A szövegeket vál., gond., a jegyz. készítette és a bev. tan. írta Urbán Aladár. Bp., 1991. (továbbiakban: Urbán, 1991.) 436 p. (Bibliotheca Historica); Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat vál., a jegyz. készítette, az előszót írta Urhán Aladár. 1-2. köt. Bp., 1999. 1790 p.; Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. (továbbiakban: Molnár, 1996.) 221 p.; Uő: Batthyány Lajos reformkori pályafutása. In: Batthyány Lajos gróf első magyar miniszterelnök emlékezete. Szerk. Körmöczi Katalin. Bp., 1998. (továbbiakban: Körmöczi, 1998.) 7-88. p.; Uő: Viam meam persequor. Batthyány Lajos útja a miniszterelnökségig. Bp., 2007. (továbbiakban: Molnár, 2007.) 774 p.; Urbán Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései férje fogságára és halálára. = Századok, 1981. 3. sz. (továbbiakban: Urbán, 1981.) 587-620. p.; Uő: Batthyány és a honvédelem 1848- ban. = Századok, 1982. 6. sz. 1229-1250. p.; Uő: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp., 1986. 842 p. (Nemzet és emlékezet); Uő: Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála. In: Körmöczi, 1998. 89-184. p.; Uő: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében. In: Batthyány Lajos emlékezete. Szombathely, 2000. (továbbiakban: Batthyány, 2000.) 43-59. p.; Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás. = Századok, 1982. 6. sz. 1193-1228. p.; Uő: Batthyány és az 1848. évi szeptemberi válság. In: Batthyány, 2000. 61-98. p. 105
