Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A kereskedés általános feltételei Szombathelyen

kájuk végzése során felmerült és igazolt - így az akolópálca készíttetésére vagy krétavá­sárlásra fordított - költségeket, majd az elszámolás számvevői ellenőrzése után a fenn­maradt összeget a városi házipénztárba vételezték be. A vizsgált közel fél évszázadból származó borlajstromok, illetőleg a városi közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvekben szereplő bejegyzések alapján alapján készült a 6. számú ábra, amely szerint az 1799-től 1848-ig terjedő csaknem 5 évtized során az évente október 1. és január 31. között Szombathelyen megakolt - tehát nem az országos és hetivásárokon eladott vagy forgal­mazott - bor mennyisége általában 1000 és 2000 akó között, igaz eléggé hullámzó érté­kek között mozgott. A legkevesebb bort a 4 hónap során 1814-ben (388 akó), 1816-ban (444 akó), 1815-ben (844 akó) és 1821-ben (854 akó), a legtöbbet pedig 1812-ben (2423 akó), 1827-ben (2432 akó), 1824-ben (2441 akó) és 1834-ben (2746 akó) adtak el a városban lévő vendéglőkben, kocsmákban, csapszékekben, ivókban, és persze a borkereskedésre vállalkozott személyek házainál és pincéiben.146 * 168 146 Egy adott évnek azt az esztendőt tekintettük, amelynek október 1. napjától kezdősó'en illette meg a vá­rost a bormérés joga. A közölt számok kerekítettek. A fél akónál kisebb értéket lefele, a fél akót és an­nál nagyobb értéket pedig felfelé lerekítettük. VaML Szvkt. Ktjkv. 1799-1801. 1/1800. 02. 08., 1799-1801. 3/1801. 02. 14., 1801-1802. 1/1802. 02. 24., 1802-1803. 171-172. p., 1803-1805. 291., 661-662. p., 1805-1806. 246. p., 1806-1807. 317-318. p., 1807-1808. 302. p„ 1808-1810. 263-264., 496. p., 1810-1812. 249., 599. p., 1812-1813. 282. p., 1813-1814. 220-221. p„ 1814-1816. 124-125., 577. p., 1816-1817. 260. p., 1818-1819. 60-61., 362. p., 1820-1821. 61. p„ 552/1820-1821., 497/1821-1822., 493/1822-1823., 396/1823-1824., 729/1824­1825., 662/1825-1826., 739/1826-1827., 639/1827-1828., 496/1828-1829., 853/1829-1830., 807/1830-1831., 619/1831-1832., 608/1832-1833., 592/1833-1834., 627/1834-1835., 548/1835­1836., 573/1836-1837., 650/1837-1838., 711/1838-1839., 727/1839-1840., 727/1840-1841., 347/1842-1843., 731/1842-1843:, 724/1843-1844., 664/1844-1845., 677/1844-1845., 952/1845­1846., 1123/1845-1846., 1151/1846-1847., 1200/1846-1847., 1042/1847-1848., 1098/1847-1848.; VaML Szvtjkv. 730/1848-1849.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 122. nr. 20., fasc. 122. nr. 96., fasc. 126. nr. 161., fasc. 127. nr. 137., fasc. 128. nr. 152., fasc. 131. nr. 55., fasc. 131. nr. 130., fasc. 131. nr. 136., fasc. 134- nr. 70., fasc. 134. nr. 82., fasc. 136. nr. 79., fasc. 138. nr. 74-, fasc. 142. nr. 11., fasc. 143. nr. 88., fasc. 146. nr. 91., fasc. 148. nr. 14., fasc. 151. nr. 28., fasc. 152. nr. 44., fasc. 155. nr. 181., fasc. 156. nr. 230., fasc. 157. nr. 176., fasc. 158. nr. 210., fasc. 159. nr. 177., fasc. 160. nr. 166., fasc. 161. nr. 196., fasc. 162. nr. 183., fasc. 164- nr. 178., fasc. 165. nr. 178. , fasc. 166. nr. 132 Vi., fasc. 167. nr. 135., fasc. 168. nr. 102., fasc. 169. nr. 153., fasc. 170. nr. 155., fasc. 171. nr. 167., fasc. 174. nr. 125., fasc. 175. nr. 12., fasc. 175. nr. 182., fasc. 176. nr. 243., fasc. 178. nr. 490., fasc. 179. nr. 410., fasc. 180. nr. 290. Az 1845. október 1. és 1846. január 31. között megakolt bor mennyiségét saját számításaink alapján közöltük, miután a szóbanforgó borlajstrom nem maradt fenn, a jegyzőkönyvi bejegyzés pedig csak a befolyt pénzösszeget tartalmazza. Tekintettel arra, hogy Szombathelyen a kérdéses év előtt és után is azonos volt az egységi akó után fizetendő pénz összege, ennek alapján vélelmeztük, hogy az összeg 1845- ben megegyezett azokkal. Az ábráról leolvasható számadatok 1805-től kezdve a borinspektorok által megtalált nem teljes bor­mennyiséggel, hanem annak csak 90%-ával azonosak, mivel az 1804. szeptember 19-én lezajlott városi tanácsülés határozata alapján a borárulók minden tizedik akó bort töltelékre, saját italukra és a borseprő feljavítására fordíthatták, ezért a borinspektoroknak csak a ténylegesen fellelt borok kilenctizedét kel­lett szerepeltetniük a borlajstromban. E rendelkezését a városi tanács 1824- február 14-én megtartott ülésén megerősítette. VaML Szvkt. Ktjkv. 1803-1805. 488. p., Szvkt. Ktjkv. 378/1823-1824. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom