Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek

az 1805. április 24- és 1811. április 24. közötti időszak volt kivétel, hiszen a pesti illető­ségű Dolfusz Lajos az 1804. szeptember 25-én megtartott lícitáción évi 800 ft-ért nem 3, hanem 6 esztendőre szerezte meg a jogot.286 Az már más, de persze az ügyhöz tartozó kérdés, hogy Dolfusz kérésére az 1806. február 26-ai tanácsülés engedélyezte, hogy 1806. április 24-étől a hátralévő 5 esztendőre Rottenfusz József szombathelyi polgár ve­gye át a bérleti jogot.287 Ám Rottenfusz sem töltötte ki a teljes árendás időt, hiszen a városházi kávéház bérlője már 1806 őszén Altschaffer Mihály,288 1810 nyarán pedig Schwartz Albert volt, aki azután az 1810. szeptember 29-ei árverésen megszerezte a kávéház bérleti jogát.289 Az 1814- április 24-én kezdődő 3 évre szóló licitáció alkalmá­val történt az első említésszeríí utalás arra, hogy a kávéház funkciója némileg módo­sult. Ekkor, egészen pontosan az 1813. október 18-ai tanácsülésen ugyanis a városhá­zában lévő kávéház és vendégfogadó, valamint az abban lévő berendezések bérleti jo­gát árverezték el.290 1823. április 24-étől pedig a kávéház és vendégfogadó, továbbá be­rendezéseinek bérlete kiegészült a 4 hónapi kocsmáltatási joggal, ami egyértelműen je­lezte a funkcióeltolódást, vagy helyesebben a funkcióváltást.291 1835. április 24-étől esedékes 3 esztendőre szóló bérlet árverésekor pedig már a városházi kávéház és kocs­ma bérletére licitáltak a jelentkezők.292 293 Azt, hogy a kávéház egyre inkább kocsmaként működött igazolja az a tény is, hogy az 1825. augusztus 22-ei tanácsülés - miután konstatálta, hogy az elmúlt 3 év során a püspökséget illető 8 hónapi kocsmáltatás ideje alatt a városházán bort mértek, és jórészt ezzel összefüggésben komoly összeütközések történtek és jelentős károk is keletkeztek - úgy döntött, hogy a városházi kávéház kö­vetkező 3 évi bérleti ideje alatt senki sem mérhet bort a püspökség 8 hónapi kocsmál­tatási ideje alatt, hanem csak a várost megillető, október 1. és január 31. közötti idő­szakban.292 E határozat „áldozata” lett Haiden János mészáros, a kávéház és kocsma bérlője, aki az 1828. február 6-ai tanácsülésen arra való hivatkozással kérte a bérleti szerződés felbontását, hogy nem tarthat a püspökséget illető 8 hónap alatt bort, amely­nek következtében kénytelen vendégeinek a Vámház kocsmából korsókban egy külön erre a célra alkalmazott személlyel bort hozatni. Az ügy végül az 1828. március 29-ei közgyűlés elé került, ahol úgy döntöttek, hogy fenntartják a 8 hónapi időszakra vonat­kozó bormérés tilalmát, és emiatt a városházi kávéház és kocsma bérletének az 1828. 286 VaML Szvkt. Ktjkv. 1803-1805. 497-498. p. 287 VaML Szvkt. Ktjkv. 1805-1806. 237. p. 288 VaML Szvkt. Ktjkv. 1806-1807. 200. p. 289 VaML Szvkt. Ktjkv. 1810-1812.94. p., 155. p. 290 VaML Szvkt. Ktjkv. 1813-1814. 110., 121-122. p.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 139. nr. 92. 291 VaML Szvkt. Ktjkv. 279/1822-1823., 293/1822-1823., 302/1825-1826., 338/1825-1826., 528/1828­1829., 609/1831-1832., 637/1831-1832., 376/1837-1838., 407/1837-1838.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 149. nr. 2., fasc. 160. nr. 185., fasc. 163. nr. 159. 292 VaML Szvkt. Ktjkv. 530/1834-1835., 571/1834-1835.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 166. nr. 149. 293 VaMLSzvkt. Ktjkv. 271/1825-1826. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom