Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek
építeni. Ezek után az 1818. június 6-ai tanácsülés még csak arra szólította fel a puskaport árusító személyeket, hogy - a benyújtott tervrajz alapján - 15 napon belül kezdjék meg a torony építését, amely rendelkezést az augusztus 22-ei tanácsülés megerősített. Végül a városi puskaporraktárt csak évek múltán, az 1823. február 12-ei tanácsülésen adták át a puskapor árusítására vállalkozó Zanelli Ferenc, László Ferenc, Pichler János, Kirchmayer József és Antoch György materialistáknak, akik évi 25 vft bérleti díj ellenében vehették igénybe azt.267 Az 1817. évi tűzvész közvetett hatásaként tehát a városháza alatti boltok - amelyek száma háromról hétre emelkedett, majd e szám 1837-től ötre csökkent268 - bérleti jogát a város csakúgy mint a tűzeset előtt, az általunk vizsgált korszak teljes hátralévő részében, általában 3 éves időtartamra licitáción árendába adta. Az árverés rendszerint úgy zajlott le, hogy a bérleti idő lejárta előtt több hónappal kijelölték a licitáció időpontját, amely szintúgy még jócskán megelőzte az új bérleti idei kezdetét. Az általában egy tanácsülés keretében, mégpedig annak első napirendjeként lebonyolított licitáció az árverés feltételeinek ismertetésével kezdődött, amelyek közül a legfontosabbak a következők voltak: 1. ) A bérlő a bérleti díjon kívül ún. laikaufot, azaz felvalláspénzt - vagy ahogy később nevezték a források: kulcspénzt - tartozott fizetni, amely a licitáció lebonyolításával és a bérleti szerződés elkészítésével kapcsolatos költségek fedezésére szolgált, és amelyet a szerződés aláíráskor kellett letennie. 2. ) A bérlő az éves bérleti díjat két részletben és előre volt köteles befizetni a város házipénztárába. 3. ) A város tudta és engedélye nélkül tilos volt a bérleti jogot másra átruházni, illetve továbbárendálni. Ezt követően került sor az egyes boltok bérleti jogának árverésére, amelynek végeztével a tanácsülés intézkedett a szükséges szerződések két-két példányban való elkészítéséről, amelyek egyike a bérlőé lett, a másikat pedig a város archívumában helyeztek el.269 267 VaML Szvkt. Ktjkv. 1816-1817. 377., 474-, 529-530., 546. p, 1818-1819. 166., 209., 391., 419. p„ 442/1822-1823.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 147. nr. 82. 268 A városházi kávéház később röviden ismertetendő bővítése és átalakítása során számolták fel két, kisebb alapterületű boltot. Ezeket az 1837. április 24-étől már nem adták árendába, de megszüntetésükre csak 1838-ban került sor. VaML Szvkt. Ktjkv. 586/1837-1838., 751/1837-1838. 269 VaML Szvkt. Ktjkv. 1818-1819. 579. p„ 620/1820-1821., 404/1821-1822., 418/1821-1822., 590/18241825., 617/1824-1825., 538/1827-1828., 564/1827-1828., 691/1830-1831., 731/1830-1831., 534/18331834., 575/1833-1834., 579/1836-1837., 586/1836-1837., 670/1839-1840., 684/1839-1840., 685/1839-1840., 525/1846-1847., 659/1846-1847.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 149. nr. 3., fasc. 152. nr. 18., fasc. 152. nr. 21., fasc. 152. nr. 23., fasc. 156. nr. 177., fasc. 156. nr. 179., fasc. 156. nr. 185., fasc. 159. nr. 134-, fasc. 159. nr. 135., fasc. 159. nr. 136., fasc. 159. nr. 137., fasc. 159. nr. 138., fasc. 159. nr. 198., fasc. 162. nr. 167-, fasc. 162. nr. 168., fasc. 162. nr. 169., fasc. 162. nr. 170., fasc. 162. nr. 171., fasc. 162. nr. 172., fasc. 165. nr. 171., fasc. 165. nr. 172., fasc. 165. nr. 173., fasc. 165. nr. 174-, fasc. 165. nr. 175., fasc. 165. nr. 176., fasc. 168. nr. 144-, fasc. 168. nr. 144-, fasc. 168. nr. 145., fasc. 168. nr. 146., fasc. 168. nr. 147., fasc. 171. nr. 157., fasc. 171. nr. 157., fasc. 171. nr. 158., fasc. 171. nr. 159., fasc. 171. nr. 160., fasc. 175. nr. 100., fasc. 175. nr. 101., fasc. 175. nr. 102., fasc. 175. nr. 103. 82
