Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
ről származó csizmát 4 vft 45 kr-ért egy háznál eladjon. Kaizmer József céhmester és Smodics József emiatt panaszt tettek az 1836. augusztus 17-ei tanácsülésen, és kérték Gyük megbüntetését. A tanácsülés a csizmadiát maga elé idézte, aki az eladást nem tagadhatta, és ezért - az 1836. július 9-ei határozattal egyezően - a csizma árának megtérítésén túl 32 vft, azaz összesen 36 vft 45 kr büntetés megfizetésére ítélték, és előírták, hogy ha azt 8 nap alatt nem fizeti le, akkor az összeget végrehajtják rajta.239 A vizsgált korszak csaknem teljes időszakában a városi tanács több-kevesebb rendszerességgel foglalkozott a nem előírásszerűén működő boltok kérdésével, amelyek száma az 1840-es években érezhetően megemelkedett. Miután a város vezetését több ilyen, tehát a város házipénztárába nem fizető bolt működéséről informálták, az 1843. január 7-ei tanácsülés elrendelte a helyzet kivizsgálását.240 Ám miután nem történt lényeges változás, az 1840-es évek közepén már határozott közbeavatkozásra volt szükség. Az 1846. május 2-ai tanácsülésen azon megfontolásból „... hogy némely városi lakók engedély nélkül boltot nyitva, a törvény értelmében ettől a közpénztárba folyó dijak fizetése alól magokat elvonják, miáltal a közjövedelmek forrása tetemesen apad, szükségesnek találtatott a városban létező minennémű boltoknak, s ezen értékeinek osztályos öszveirása, s egyszersmind az illető bolttulajdonosok boltnyitási jogának szigorú megvizsgálása ...”.241 A feladat teljesítésére két belsőtanácsost és egy formondort küldtek ki,242 akik az általuk - sajnos korántsem az előírt alapossággal és részletességgel - elkészített összeírást az 1846. július 4-ei tanácsülésre nyújtották be,243 amelyben nem kevesebb mint kilenc olyan bolt szerepelt, amely után tulajdonosaik vagy bérlőik nem fizettek díjat a város házipénztárába. A tanácsülés a kilenc boltból kettőt az I., kettőt a II. és ötöt a III. osztályba sorolt, ami azt jelentette, hogy azok tulajdonosai vagy bérlői a következőkben az 1836:6. te. 7. § alapján évente 20, 15, illetve 10 pft-ot tartoztak a városnak fizetni.244 Miként már jeleztük, a 19. század első felében Szombathely város hatáskörébe tartozott a kereskedési engedélyek és a boltnyitási kérelmek elbírálásának joga is. E döntések vizsgálata azt mutatja, hogy a város vezetése a kereskedési és boltnyitási engedélyek kiadásánál, illetve megtagadásánál - az általánosan érvényes szabályok konzekvens betartása mellett - figyelemmel volt a kérelmező kereskedő tevékenységi körére, a már működő kereskedők számára, azaz igyekezett elérni, hogy annyi és csak annyi kereskedő tevékenykedjen egyszerre Szombathelyen, amennyi tisztességesen meg tudott élni. így azután az 1801. november 25-ei közgyűlés Lázárovics Teodor, egykori szentgotthárdi görög kereskedő letelepedési és kereskedési engedélyét arra való hivatkozással utasította vissza, hogy a városban már két görög kereskedő is működik, akik „... elegen volnának és így, hogy egyik a másikat el ne nyomja, arra vigyázván, következendő239 VaMLSzvkt. Ktjkv. 314/1835-1836., 152/1836-1837., 192/1836-1837., 224/1836-1837. 240 VaML Szvkt. Ktjkv. 648/1842-1843. 241 VaMLSzvkt. Ktjkv. 60/1846-1847. 242 Uo. 243 VaMLSzvkt. Ktjkv. 317/1846-1847.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 178. nr. 99. 244 VaMLSzvkt. Ktjkv. 317/1846-1847. 76
