Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely hivatalszervezete a 19. század első felében
Az 1745-től működő téglainspektor a mezőváros téglavető üzemeiben és téglaégető kemencéiben folyó munkát irányította, illetve az ezekkel kapcsolatos számadások elkészítéséért volt felelős, míg az erdőispán az erdők rendjének fenntartása mellett összeállította a városi erdőkben levágott fa és leszedett rőzse mennyiségéről szóló kimutatásokat is. Szombathely hivatalszervezetének a pénzügyigazgatásban és a városgazdálkodásban tevékenykedő pénzügyi tisztviselőinek munkáját, pontosabban az általuk, a bevételekről és a kiadásokról készített éves számadásokat a számvevő, egykorú elnevezéssel az exactor ellenőrizte, majd azokat a szükséges javítások után a tanácsülés fogadta el. A számvevői funkció bizalmas jellegét mutatja, hogy Szombathelyen a vizsgált idei- szakban az exactor mindig egyben belsőtanácsos is volt. A város hivatalszervezetében a jogszolgáltatás feladatainak ellátásában a város- bíró és a belsőtanács mellett a 19. század elsír felében az ügyész (fiscalis) - 1830-tól főügyész - és az alügyész (vicefiscalis) működött közre. E feladatok fontosságára és jelentőségére utal, hogy az ügyész, illetve főügyész csaknem minden esetben a belsőtanácsban is helyet kapott, míg a vicefiscalist vagy a belső- vagy a külsőtanács tagjai közé is megválasztották. A városigazgatás rendészeti szakterületéhez tartozó személyek közül a Szombathelyen 1769-től létező városkapitányi hivatal betöltéséről 1840 után nincs adatunk, ugyanakkor a mezei rendőrség felállításáról intézkedő 1840:9. te. alapján 1840-ban mezei rendőrkapitányt választottak Szombathelyen. Szűkebb témánk vizsgálódási körébe tartozik a piaci inspektor - akinek választásáról és tevékenységéről csak 1805-ből és 1806-ból, illetve az 1821 és 1827 közötti időszakból vannak adataink, és - aki a vásárbíróval együttműködve, a piac rendjére, a helyes mértékek alkalmazására, és általában a piaccal kapcsolatosan hozott, különféle városi határozatok és előírások betartására ügyelt. A legtöbb szabad királyi városban és privilegizált mezővárosban - így Szombathelyen is - szolgálatot teljesítő hadnagyok és hajdúk mellett, külön megemlítendők a konyhainspektorok, akik elnevezésüknek megfelelően, a gyakorta tűzvészt okozó, de legalábbis állandó tűzveszélyt jelentő füstös konyhák állapotát ellenőrizték. Az általunk vizsgált közel 5 évtized alatt Vas vármegye székhelyén 1803 és 1819 között működtek konyhainspektorok, akiknek száma - miután utcánként, illetőleg városrészenként az abban lévő házak számától függően egy-három személyt választottak erre a feladatra - 12 és 15 között változott. A városigazgatási feladatok között általunk jobb híján egyéb rovatába sorolt, és Szombathelyen 1766 óta tevékenykedő árvák tutora a közgyám nem könnyű feladatait látta el, akinek számadásait - a pénzügyi tisztviselőkhöz hasonlóan - az exactor végezte. A város nyugati részén elterülő szőlőhegyen birtokos személyek által alkotott hegyközség élén állt a hegymester, mely funkció jelentőségét jelezi, hogy annak viselőjét a város ma ismert legkorábbi, 1407. szeptember 10-én kelt szabadalomlevele névszerint is megemlített. Nem tudjuk pontosan, hogy elnevezése mikor változott főhegymesterre, de tény, 47
