Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely vázlatos története a római kortól a 18. század végéig
1791-ben pedig a püspök hatékony támogatásával került ki Pesten a sajtó alól a pesti egyetem érem- és régiségtan tanszékének professzora, Schönvisner István Antiquitatum et históriáé Sabariensis ab origine usque ad praesens temporis című munkája, amely a város történetének első, tudományos igényű feldolgozása volt, a város ókori történetére vonatkozóan pedig mindmáig nagyszerű forrás.26 Ugyancsak Szily nevéhez fűződik a szombathelyi egyházmegyei könyvtár megalapítása: 1791. december 21-én kelt ajándékozó oklevelében saját könyvgyűjteményét engedte át e célra, megvetve ezzel a mai gyűjtemény alapjait,27 28 majd pedig a könyvtár őrének javadalmazását biztosítandó, 1792. január 15-én 1000 ft összegű alapítványt tett.26 Szily János fontosnak tartotta Szombathely oktatásügyének felkarolását is. A városban 1772 óta meglévő, 1779-ben pedig általa hatosztályossá fejlesztett gimnázium mellé 1780-ban négyosztályos elemi iskolát létesített, és jelentős szerepe volt abban, hogy Szombathelyen 1793-ban megnyitotta kapuit a királyi bölcseleti líceum. Mindezek - kiegészülve az 1780-től működő hittudományi főiskolával - egy egymásra épülő regionális oktatási központ megvalósulását jelentették, amelynek tanárai között több nagyhírű tudós volt, akiknek jelenléte és tudományos munkássága a felvilágosodás és a reformkor idején jótékony hatást gyakorolt a város szellemi életére.29 Szily püspökségének már legkorábbi időszakától kezdve több alkalommal is összetűzésbe keveredett a várossal, illetve annak lakóival. így 1779-ben Szily felszólította a várost, hogy a leégett plébániaház felépítéséből kézi munkával és fuvar teljesítésével vegye ki részét, amelyet privilégiumaikra való hivatkozással a város vezetői megtagadtak. A püspök nem engedett, mire a mezőváros Mária Teréziánál tett panaszt földesura ellen. A vitatkozó felek végül egyességre jutottak, ám a béke nem tartott sokáig. 1782-ben ugyanis - miután a püspökség a kanonoki házaknak adómentességet biztosított - a város kérte a kivetett cenzus összegének leszállítását. Szily visszautasította a kérelmet, és azzal fenyegette meg a szombathelyieket, hogy ha az uralkodóhoz fordulnak panaszukkal, minden, korábban élvezett kiváltságot megvon tőlük. Ez az ügy is megegyezéssel zárult, ám az ellentétek 2 év múltán kiújultak. 1784-ben az adott okot az összeütközésre, hogy az áprilisi tisztújításra a püspök nem kandidálta a bírói tisztségre Lábos Ferencet, aki pedig 1783 áprilisa és 1784 áprilisa között betöltötte a hivatalt. A tisztújító közgyűlés a jelöltek közül nem volt hajlandó választani és új kandidációt kért, amelyet viszont Szily utasított vissza. A püspök végül meghátrált, és 1784- május 8-án Lábost ismét bíróvá választották Szombathelyen. E viták - amelyek mindegyikét a püspök kemény, mondhatni konok magatartása és alapállása indukálta - nyilván hozzájárultak ahhoz, hogy amikor 1799. január 2-án Szily János elhunyt, a mezőváros vezetői elérkezettnek látták az időt arra, hogy - régi privilégi26 Kádár - Horváth - Géfin, 1961. 32-42., 43., 86-91., 96-114-, 126-145. p.; Károlyi - Szentléleky, 1967. 46-54. p.; Kárpáti, 1894. 162-163. p.; Kunc, 1880. 134-137. p; Szendy, 1930. 27-30. p. 27 Dobri, 1992. 28 Dobri, 1999. "1 Kádár - Horváth - Géfin, 1961.42-44. p.; Kunc, 1880. 137-138. p.; Szendy, 1930. 28. p. 25
