Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely vázlatos története a római kortól a 18. század végéig
12 hónapjából 8-ban a földesurat, 4-ben - ez az október 1. és január 31. közötti időszak volt - pedig a város polgárait illeti.21 A 17. század közepe táján Szombathely mezőváros mindössze öt utcájában és piacterén hozzávetőlegesen 200 ház állt, amelyekben - mintegy 250 családban - nagyjából 1200-1300 ember élt.22 * A 17. század a szombathelyi céhes kézműipar jelentős fellendülésének időszaka volt. A mezővárosban legkorábban, 1604-ben a szabók alakítottak céhet, őket lóidban a vargák követték, az ötvös-, csiszár-, lakatos és nyereggyártók céhe 1614-ben, a csizmadiáké 1625-ben, a gombkötőké 1633-ban, a borbélyoké 1635-ben, a csapóké 1639-ben, a mészárosoké 1671-ben, a váltóműves szabóké pedig 1676-ban alakult meg. Érdekes, hogy a szombathelyi asztaloscéh csak 1712-ben, a takácscéh pedig 1772- ben kapta meg artikulusait.25 A kézműves ipar differenciálódásával és fejlődésével párhuzamosan növekedett meg a mezőváros kereskedelmi jelentősége, és Dominkovits Péter kutatásai szerint Szombathely a 17. század első felében nem csak Nyugat-Magyarország, hanem az egész Dunántúl egyik fontos kereskedelmi központja volt. Miközben a szombathelyiek rendszeresen fordultak meg a jelentősebb környékbeli települések országos és hetivásárain, a város kereskedelmi kapcsolatai észak felé Nagyszombatig és Galócig, észak-nyugati irányba Bécsig, nyugat felé Grácig, déli irányba pedig Csáktornyáig és Varasdig terjedtek, de szombathelyi kereskedők több nürnbergi kereskedővel is üzleti kapcsolatban álltak. A 17. század második felére a kereskedelmi kapcsolatok intenzitása érzékelhetően csökkent, de az említett kereskedővárosokkal folyamatos maradt.24 A 18. század első 2 évtizede nagy megpróbáltatásokat hozott Szombathely számára. A II. Rákóczi Ferenc vezette rendi-függetlenségi mozgalom küzdelmei során mind a kuruc, mind a császári csapatok többször is elfoglalták, és persze meg is sarcol- ták. Újabb súlyos csapást jelentett az 1710-ben és 1711-ben pusztító pestisjárvány, amelynek következtében a város lakosságának közel fele meghalt. A harmadik szomorú esemény az 1716. május 3-án kitört óriási, csaknem az egész város területére kiterjedő tűzvész volt, amely a házak túlnyomó részét megsemmisítette. Szombathely városigazgatásának szervezetében a 18. század folyamán több, a differenciálódás és a szakszerűsödés irányába mutató változás következett be. Az évente Szent György, majd 1659 óta Szent Márk napján tartott városi restauráción döntöttek a városbíró és a városi belsőtanács, a magisztrátus tagjainak, a tisztségviselők és a külsőtanácsosok személyéről. A városbírót a földesúr, a győri püspök által jelölt négy személy közül - akik között az előző évi bírónak okvetlenül szerepelnie kellett - válasz21 Kunc, 1880. 94-95. P. Kádár - Horváth - Géfin, 1961. 21-27. p.; Szendy, 1930. 12-20. p. 2Í Kiss, 1966. 25-26. lev. 4 Benczik Dominkovits, 1993. 21., 31., 78. p.; Dominkovits, 1994. 31-32., 40., 41-42., 51., 52-53., 64-, 84-, 86., 89-90., 105-106., 110., 138., 151., 159., 160-161., 163., 164-, 176. p.; Dominkovits, 1997. 23- 24., 25., 32., 39., 61., 68., 79-80., 84-85., 90-91., 94., 104-105., 129-130., 130-131., 141., 143., 153., 156-157., 158., 160. p. 23
