Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén - Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén
szereznie, de ismételten leszögezte, hogy a pornói, a rohonci, a füzesi, a lékai, a punici, a monyorókeréki és az őrségi erők, továbbá és a Vas vármegye délnyugati részében lévő tótsági járás erdőségei kiapadhatatlan forrást jelentenek, és az innen származó faáruk javarészt a szombathelyi vásárokon cserélnek gazdát. Mielőtt áttérnénk a Hegedűs Sándor vármegyei főmérnök nevéhez fűződő, vármegyei összesítés legfontosabb adatainak ismertetésére, érdemes összehasonlítani a kőszegi és a szombathelyi vásárokon évente eladott gabona, bor, gubacs és gyapjú mennyiségét: TERMÉNYEK [MENNYISÉG] gabona [pozsonyi mérő] bor [akó] gubacs [mázsa]6'5 gyapjú [mázsa] KŐSZEG SZOMBATHELY 150.000 14.000-15.000 6550-7850 10.000 650.000 90.000 80.000-120.000 16.000 14. táblázat A kőszegi és a szombathelyi piacon évente eladott gabona, bor, gubacs és gyapjú inennyisége (1847) A számok valóban önmagukért beszélnek, és meggyőzően bizonyítják, hogy az 1840-es évek közepén a lényegesen kevesebb lakosú Szombathely kereskedelmi forgalma minden termény esetében nem csak felülmúlta, hanem messze maga mögé utasította Kőszegét, sőt a gyapjút leszámítva többszörösen, a gubacs esetén pedig nagyságrendekkel meghaladta azt. A vármegyei összesítés lényegében három, ténylegesen azonban csak két fő részből áll, mert az első fő fejezet valójában nem más, mint az a jelentés, amelyben a kiküldött vasúti választmány Vas vármegye 1847. november 8-ra összehívott közgyűlésén beszámolt addigi tevékenységéről. Az összesítő második része egyfelől a két várostól beérkezett jelentés, továbbá Körmend és a tervezett vonal által érintett Rum mezőváros kedvező kereskedelmi adatai alapján a vasútvonal Sopron-Kőszeg-Szombat- hely-Rum-Szentgrőt iránya melletti érveket gyűjti csokorba, másfelől pedig a vasútvonal kivitelezéséhez szükséges különféle anyagok előfordulási és beszerzési helyeit, valamint azok árait, továbbá a kivitelezési munkákhoz szükséges iparosok, kubikusok és napszámosok béreit közli. A Kőszegről szóló szakasz - érdekes módon - nem annyira a város által összegyűjtött adatokat tartalmazza, hanem néhány olyan új információt közöl, amelyek a város kereskedelmi jelentőségét más szempontból hangsúlyozzák. így például kiemeli, hogy a kőszegi posztógyár termékeit - Vas mellett - zömmel Zala vármegyében értékesíti, továbbá, hogy a Kőszeg nevezetes szőlőhegyén évente megtermelt, 5000 akőnyi bor jelentős részét Ausztriában és Sziléziában adják el, valamint, hogy a város környékén fekvő gesztenyések az országhatáron kívül is híresek. A vármegyei összesítés máso6'5 Miután a Kőszegről készített összeállítás mérőben, a szombathelyi pedig mázsában adta meg az évente eladott gubacs mennyiségét, előbbit utóbbira számítottuk át. Az előző jelzetben közeitekből következőleg 1 gubacsmérő = 0,6544 mázsa. A két kőszegi értéket kissé fel-, illetőleg lefelé kerekítve adtuk meg. 185
