Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén - Vas vármegye és a Sopron–Nagykanizsa közötti vasút terve (1846–1848)
Ennek nyomán Ebergényi Benedek 1847. szeptember 30-án Kőszeg város tanácsához és lakosságához felhívással fordult. Ebben tájékoztatást adott a tervezett vasút pillanatnyi helyzetéről, és felszólította a szabad királyi várost, hogy gyűjtsön össze olyan népességi, kereskedelmi, termelési, áru- és személyforgalmi adatokat, amelyek megfelelő súlyú érveket szolgáltathatnak a vonal Kőszeg és Szombathely felé irányuló vezetéséhez. A táblabíró felvilágosítást kért arra vonatkozóan is, hogy Kőszeg városa milyen segítséget és kedvezményeket hajlandó nyújtani a kivitelezési munkákhoz. A választmány az adatgyűjtést természetesen Szombathelyre is kiterjesztette. A város tanácsának 1847. október 23-án megtartott ülésén Hegedűs Sándor vármegyei főmérnök és városi formondor javaslatára egy héttagú választmányt jelöltek ki a vármegyei választmány által kért statisztikai, kereskedelmi, termelési és áruforgalmi adatok összegyűjtésére. A választmányba - nyilván nem véletlenül - több kereskedőt, így Horváth József és Tempel Ferenc belső-, valamint ifj. Zanelli Ferenc és Stallner Ferenc külsőtanácsosokat is beválasztottak, és a választmány jegyzője az a Horváth Boldizsár lett, akinek édesapja, Horváth József szintén tagja volt bizottmánynak.669 A 2 nap múlva megtartott újabb tanácsülés a munkálatok meggyorsítása érdekében úgy határozott, hogy a szükséges adatok fontos részét képező, a „... városi népességnek vallási, nem és foglalkozás szempontjábóli pontos egybeirását ...”670 az akkor éppen esedékes adóösszeírás során végezzék el. A népesség-összeírás rovatainak kidolgozásával és elkészítésével a város főjegyzőjét és a választmány jegyzőjét, Horváth Boldizsárt bízták meg. 1847. október 29-én Ebergényi Benedek sürgető levelet intézett Nagy Károlyhoz, Kőszeg város főbírájához, amelyben figyelmeztette, hogy az összegyűjtött adatokat sietve közöljék, mert közeledik annak a vármegyei közgyűlésnek a határnapja, amely a vasútvonal kérdését tárgyalja. A felszólítás nyomán, a kőszegiek egybegyűjtött adatait és a vasút megvalósítása érdekében a város által megajánlott kedvezményeket Stettner Antal helyettes főbíró 1847. november 5-én kelt jelentése közölte Vas vármegye vasúti választmányának elnökével, Ebergényi Benedekkel. A Szombathelyre vonatkozó adatok gyűjtésére kijelölt választmány összesítő munkálatát - miután azt az 1847. november 6-án megtartott városi közgyűlés jóváhagyta - szintúgy eljuttatták a választmányhoz. A választmány Vas vármegye 1847. november 8-ra összehívott közgyűlése elé - a kőszegi és szombathelyi adatokat tartalmazó összeállításokon kívül - még két igen fontos dokumentumot terjesztett. A vármegyei választmány addigi tevékenységéről részletesen számot adó és a vasútvonal Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Szentgrót-Zalahídvég-Kiskomárom-Nagykanizsa irányú vezetése mellett érvelő beszámolója mellett, Hegedűs Sándor főmérnöknek a két városi jelentés felhasználásával készített összegző beszámolója is a közgyűlés elé került. Utóbbi nem csak Kőszegre és Szombathelyre, hanem a tervezett vasút vonzáskörzetére, lényegében csaknem az egész Vas vármegyére vonatkozó népességi, kereskedelmi, áru- és terményforgalmi mellett olyan adatokat is tartalmaz, mint például a vasútvonal kivitelezéséhez szükséges alapanyagok lelőhelyei és árai. 669 Tilcsik, 1982. 439-441. p. 670 VaML Szvkt. Ktjkv. 644/1847-1848. 180
