Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - Kereskedő zsidók és zsidó kereskedések
A 12 kereskedő kérelmének második részét illetően pedig miután kiderült, hogy a városbíró a bepanaszolt zsidó optikusnak csupán 3 napra adott engedélyt, hogy a városháza előtt felállított kis sátorban árulhassa portékáit, az általa használt, városi tulajdonban lévő bolt bérlőjét, Kirchmayer József kereskedőt kérdőre vonták, hogy miért adott helyet az optikusnak. Kirchmayer - kissé átlátszó és álnaiv módon - azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy az árendába vett boltban más nem árusíthat, és csupán csak néhány napra engedte árulni az üzletben a zsidót, aki ráadásul időközben már el is távozott a városból, és azt követően ő a saját áruit helyezte el abban.641 A 19. század első felében Szombathely város tanácsülése nagyszámú olyan adóssági vitában kényszerült eljárni, amelyben egyik vagy mindkét fél izraelita volt. Ezen ügyek jelentős részében valamely helyi iparűzőt - a leggyakrabban csizmadiát, szűcsöt, tímárt vagy vargát - idéztetett átvett, de részben vagy egyáltalán ki nem fizetett bőr árának megfizetése céljából a tanács elé egy-egy helybeli vagy környékbeli zsidó kereskedő. A ügyek áttekintése alapján elmondható, hogy az izraeliták bőrön kívül gyapjúval, olajjal, borral, kávéval, kukoricával, dohánnyal és ezüsttel is kereskedtek. A hely- és környékbeli - azaz Szentmártonban, Operintben és Szőkeföldén élő - zsidók mellett Vas vármegyéből kámi, körmendi, kőszegi, németgencsi, németújvári, rohonci, szalőnaki, szentkereszti és vámoscsaládi, Sopron vármegyéből lakompaki, Veszprém vármegyéből pápai, Zalából Csáktornyái, nagykanizsai és szentgróti, továbbá pozsonyi és varasdi izraeliták is kereskedtek - és adóssági viták résztvevői voltak - Szombathelyen a 19. század első felében.642 A 19. század első felében Szombathelyen élt zsidó kereskedők számának megállapításához az 1828. évi országos összeírás mellett, az öt vármegyei - az 1808-ban, az 1813-ban, az 1817-ben, az 1822-ben és az 1848-ban készített - összeírás áll rendelkezésre, amelyek felvétele során a szombathelyi izraelitákat - az 1817. évi összeírást leszámítva - a szőkeföldiekkel együtt írták össze.643 Ezek szerint a kereskedéssel foglalkozó zsidók adatai a következeik voltak: 641 VaML Szvkt. Ktjkv. 714/1842-1843.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 174. nr. 222. 642 VaML Szvkt. Ktjkv. 1801-1802. 6/1802. 03. 27., 1802-1803. 157., 164-165., 168-169. p„ 1803-1805. 212., 310., 382. p„ 1806-1807. 344. p., 1808-1810. 183-184. p., 1810-1812. 338-339., 586., 609. p„ 1812-1813. 88-89., 138-139., 141., 162-164. p., 1813-1814- 4L, 181-182., 195-196., 207-209. p., 1816-1817. 108., 218., 246. p„ 1818-1819. 51-52., 111-112., 170., 172., 220-222., 258-259., 299., 359362., 531-532., 579-580. p., 1820-1821. 35-36. p., 412/1821-1822., 441/1821-1822., 542/1821-1822., 558/1825-1826., 689/1825-1826., 731/1829-1830., 748/1829-1830., 579/1831-1832., 627/18321833., 645/1833-1834., 83/1834-1835., 407/1835-1836., 466/1836-1837., 316/1838-1839., 444/18381839., 270/1840-1841., 421/1840-1841., 485/1840-184 L, 638/1840-1841., 696/1840-1841., 725/1840-184L, 770/1840-1841., 457/1841-1842., 41/1842-1843., 485/1842-1843., 513/1842-1843., 615/1842-1843, 49/1843-1844., 280/1843-1844., 334/1844-1845., 336/1844-1845., 337/1844-1845., 458/1844-1845., 488/1844-1845., 80/1845-1846., 203/1845-1846., 205/1845-1846., 225/1845-1846., 290/1845-1846., 290 1/2/1845-1846., 647/1845-1846., 1086/1845-1846., 874/1846-1847., 876/18461847., 912/1846-1847., 663/1847-1848. 643 Az 1828. évi összeírás idején néhány szabad királyi városban és mezővárosban élt zsidó kerekedők számáról és vagyoni helyzetéről Eperjessy Géza publikált hasznos adatokat. Lásd: Eperjessy, 1990. 76-86., 90-91. p. 169
