Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Bevezetés
19. század 20-as és 30-as éveire oly módon változott meg és csökkent le, hogy e vezető szerepet kénytelen-kelletlen, de átadni kényszerült az éppen ellentétes trend mentén fejlődött Szombathelynek. Mindezek következtében egyértelmű és nyilvánvaló, hogy Kőszeg és Szombathely e területen végbement szerepváltása nem csak megkezdődött, hanem bőven le is zárult 1848 előtt, amelynek következtében mindenképpen alapvető kiigazításra szorul a Vas megyei helytörténetírásban mind a mai napig uralkodó álláspont, amely szerint mindez csak az 1860-as években indult meg, és hogy e folyamat a megye- székhelynek az országos vasúthálózatba való bekapcsolásával vett igazi lendületet.4 Az alábbi dolgozatban e soktényezős és meglehetősen bonyolult kérdéskör feltárásához és árnyalásához igyekszünk hozzájárulni azzal, hogy az eddig megjelent publikációk, de főként a Vas Megyei Levéltárban őrzött, originális források segítségével azt igyekszünk megvizsgálni és elemezni, hogy a feudalizmus bomlásának végső szakaszában Szombathely mezőváros és lakói életében milyen szerepet töltött be a kereskedelem, illetve, hogy ezzel kölcsönhatásban, gazdasági és kereskedelmi funkciói révén a város a 19. század első felében milyen szerepet játszott a Dunántúl, és közelebbről Nyugat-Magyarország kereskedelmi életében. A település 18. század végéig tartó vázlatos történetét, Szombathely privilégiumait és jogállását, lakóinak számát és a városszerkezetét tárgyaló fejezeteket követően felvázoljuk hivatalszervezetét és abban a 19. század első felében bekövetkezett változásokat, módosulásokat, majd pedig a magisztrátus tárgyalt időszakban meghozott mindazon legfontosabb rendelkezéseit és intézkedéseit vesszük számba, amelyek Vas vármegye székhelyének belső és külső gazdasági környezetét, kereskedelemi viszonyait befolyásolták. Ennek során a város közgyűlése és tanácsa által a piactér mindenkori rendjének, a piac szabályozott működésének, valamint a korrekt árak biztosítása és a spekuláció megakadályozása érdekében hozott intézkedésektől kezdve, minden olyan lényegesebb kérdést és összefüggést bemutatni kívánunk, amelyek azt eredményezték, hogy a vizsgált fél évszázad során a szombathelyi a nyugat-dunántúli térség egyik legfontosabb piaca lett. A dolgozat következő része egyfelől a különböző városi boltok és bérletek hasznosítását tekinti át, majd a vásárbírák feladatainak ismertetése után, a 19. század első felének szombathelyi piacára, az országos és hetivásárok világába viszi el az olvasót. Ezután az 1828. évi országos összeírás, egy 1836-ban és egy 1847-ben készült adatgyűjtés alapján a három időpontban Szombathelyen élt kereskedők számának és összetételének elemzése következik, amelynek zárásaként egy, a 19. század első felében jelentős közhivatali tisztséget betöltő, szombathelyi gabona- és gubacskereskedő, Horváth József rendkívül érdekes életpályája tárul fel az olvasó előtt. Bemutatjuk, hogy a városban letelepedett zsidó népesség a 19. század első felében milyen szerepet játszott Szombathely kereskedelmi életében, és külön fejezet vizsgálja meg az 1828. évi országos összeírás alapján a városnak a régióban betöltött kereskedelmi jelentőségét, míg a dolgozat a Bécsújhely és Sopron közötti vasút Nagykanizsa felé történő továbbépí4 Kádár - Horvát - Géfin, 1961. 48-51. p.; Károlyi - Szentléleky, 1967. 78-92. p.; Kárpáti, 1894- 240- 316. p.; Rúzsás, 1963-1964- 1. rész. 296-298. p., 2. rész. 192-196. p.; Szendy, 1930. 36-40. p. 16
