Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - Kereskedő zsidók és zsidó kereskedések

a szerződésben rögzített fizetési feltételeket nem teljesítette. Ugyanakkor Schenk Ferenc városbíró bejelentette, hogy Rosenberger Maximilián, óperinti izraelita Porlitznál magasabb összeget hajlandó fizetni a városban való rongyszedés jogáért. A tanácsülés úgy döntött, hogy ha Rosenberger előre lefizeti az ígért összeget, akkor övé lesz a rongyszedés joga. Az 1835. május 30-ai tanácsülés jóváhagyta a város és a Rosenberger Maximilián között megkötött, az 1835. április 24-étől 1838. április 24-éig érvényes szerződést, amely szerint félévente előre lefizetendő 50 vft, azaz 20 pft ellenében az óperinti zsidó kizárólagos rongyszedési jogot szerzett Szombathelyen. A szerződést Rosenberger kezdeményezésére, az 1837. szeptember 9-ei tanácsülésen változatlan feltételekkel az 1838. április 24- és 1841- április 24- közötti időszakra meghosszabbították.630

Miként fentebb, a városi haszonbérietek tárgyalásánál szóltunk róla, Szombathely hozzávetőlegesen 120 pozsonyi mérő kiterjedésű erdőiben termett gubacs leszedésének jogát évente licitáciőn értékesítették. Az 1800 és 1848 között lezajlott, közel félszáz árverés iránt a Szombathelyen, valamint a környéken élő izraeliták erőteljes érdeklődést tanúsítottak, amit fényesen igazol, hogy a licitácók több mint egyharmadát zsidó személy vagy zsidó személyek nyerték meg. A város erdőiben termett gubacs leszedésének jogát ily módon megszerző izraeliták névsorában több olyan, előzőleg már említett nevet találhatunk, mint a szombathelyi Engl Moysesé és Porlitz Wolfé, az óperinti Salamon Józsefé, a szintén Operintben lakó Rosenberger Maximiliáné vagy a Szombathelyre 1840 után betelepedett Grünwald Sámuelé. Ugyancsak elmondtuk már, hogy jónéhány olyan személy - közöttük természetesen nem egy izraelita is - akadt, akik többször is elnyerték a gubacsszedés bérleti jogát. Ilyen volt - többek között - a Szentmártonban lakó Kellner Jakab, aki 1810-ben, 1812-ben és 1815-ben, az Operintben élő Salamon József, aki 1820- ban, 1824-ben, 1835-ben és 1841-ben, vagy a szintén óperinti, majd szombathelyi lakos Rosenberger Maximilián, aki 1831 után 1844-ben szerezte meg egyedül vagy valamely társával, esetleg társaival együtt a gubacsszedés jogát.631

Az 1840:29. te. életbeléptetése nem csak az izraeliták Szombathelyen történő letelepedésében, hanem - miután lehetővé tette a magyarországi születésű zsidók számára, hogy az országban bárhol lakjanak, továbbá, hogy gyárat alapítsanak, ipart űzzenek és kereskedjenek - a városban való kereskedésében is alapvetően új, számukra kedvező változásokat hozott. Ennek következtében - miként előzőleg már bemutattuk - 1840 őszétől kezdve nagyszámú lakhatási kérelem érkezett a szombathelyi tanácshoz, amelyek jelentős részében kereskedő volt a kérelmező, és ennek megfelelően a kérelem sok esetben kereskedési vagy boltnyitási kérvénnyel egészült ki. Utóbbiakat általában a

630 VaML Szvkt. Ktjkv. 83/1835-1836., 99/1835-1836., 260/1837-1838., 316/1837-1838.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 169. nr. 66.

631 VaML Szvkt. Ktjkv. 1808-1810. 155. p., 1810-1812. 111. p„ 1812-1813. 105-106. p., 1813-1814. 353- 354. p., 1814-1816. 428-429. p„ 268/1820-1821., 217/1822-1823. 308/1824-1825., 309/1824-1825., 319/1825-1826., 258/1831-1832., 249/1835-1836., 336/1841-1842., 321/1842-1843., 349/18441845., 400/1845-1846.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 130. nr. 17-, fasc. 130. nr. 68., fasc. 132. nr. 12., fasc. 132. nr. 47., fasc. 135. nr. 48., fasc. 139. nr. 94-, fasc. 149. nr. 92., fasc. 156. nr. 75., fasc. 165. nr. 88., fasc. 167. nr. 69., fasc. 173. nr. 273., fasc. 176. nr. 68., fasc. 177. nr. 143.

166