Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése
13. ábra Szombathely és Szőkeföldé zsidó népessége (1793-1850) Ez az ábra valamelyest árnyalja a 11. ábrán bemutatottakat, hiszen kiderül belőle, hogy a 11. ábrán megfigyelhető, 1846 és 1850 közötti ugrásszerű növekedés döntő része már 1848-ig bekövetkezett, és a 4 év alatt lejátszódott nagyarányú változásnak csak kis hányada maradt a második 2 esztendőre. Ha ugyanis az 1850. évi 312 főt 100%-nak tekintjük, akkor az 1836. évi 68 fő 21,79%-nak, az 1846. évi 85 fő 27,24%-nak, az 1848. évi 289 tő pedig 92,63%-nak felel meg. Összességében tehát elmondható, hogy Szombathely város a 19. század első 4 évtizedében minden lehetséges eszközzel igyekezett megakadályozni, hogy növekedjen a falai között élő izraeliták száma. Azzal, hogy közgyűlésein és tanácsülésen meghozott határozatokkal háromra korlátozta a városban élő zsidó családok számát, sikerült is e célt elérnie, azaz 1840-ig lényegében azonos szinten maradt a Szombathelyen élő zsidó népesség száma. Az 1840:29. te. alapvető változásokat hozott, illetve indított el, amelyek nyomán már 1848 előtt nagyszámú izraelita telepedett meg Szombathelyen, akiknek túlnyomó többsége piacozó, bolti, illetve házaló kereskedelemmel foglalkozott, illetve ebből élt. Ö. Kovács József a Vas vármegyei zsidóság 1848. évi összeírásának - amely a név, az életkor és a foglalkozás mellett tartalmazza a születési helyet is - szombathelyi és szőkeföldi, valamint szentmártoni tabelláinak adatait elemezve és összehasonlítva jutott arra, a rendkívül fontos következtetésre, hogy a reformkorban a Vas vármegyei zsidóság migrációjának fő iránya Szombathely volt,596 amely folyamat a fentiekből adó596 Ö. Kovács, 1985. 253-254. p. 159
