Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése

és a vármegyéhez intézett leirata a szombathelyi püspökség írásos véleményét is felkül- deni rendelte. A püspökség lényegében a város álláspontjára helyezkedett, és miután az uradalom nyilatkozatát is megkapta a Kancellária, 1828. február 8-án végre megszü­letett a legfelsőbb ítélet, amely február 24-én érkezett meg Vas vármegyébe, és amelyet annak 1828. március 1-jén összeült közgyűlésén hirdettek ki. A Magyar Kancellária le­irata - abból kiindulva, hogy az 1791:38. te. alapján sem a földesúr, sem pedig Szom­bathely város nem kötelezhető, hogy Porlitz Wolf gyermekeinek apjuktól való külön lakását engedélyezze - felszólította Vas vármegyét, hogy a tárgyban hozott határozatá­nak érvényesítésétől tekintsen el.566 Vas vármegye közgyűlése a leirat tartalmát tudo­másul vette, és utasította Békássy Imre főszolgabírót, hogy azt tudassa az érdekelt fe­lekkel. Békássy nem igazán igyekezett a határozatot Szombathely városhoz eljuttatni, így azt és a királyi leiratot csak jó 2 hónap múltán, az 1828. május 8-ai városi tanács­ülésen hozták nyilvánosságra, és a tanácsülés határozatban mondta ki, hogy tartja ma­gát a vármegyei közgyűlés döntéséhez.56' Porlitzékhoz hasonlóan, a Khon család tagjai is igyekeztek az eredetileg Khon Lobit megillető jogot megszerezni, vagy legalábbis aszerint élni. Khon Lobi 1822. március 30-án arra kért engedélyt a városi tanácstól, hogy családtagjai a városban különböző helyen lakhassanak. A tanácsülés figyelmeztette Khont, hogy ő és családja számára adott lakhatási engedély úgy szól, hogy mindannyian együtt, egy lakásban kötelesek lakni.568 Amikor pedig Khon veje, Mayer Náthán - miután neje másállapotba került - apósához költözött, az 1825. október 8-ai városi tanácsülés az apóst és vejét is maga elé idézte, és meghagyták nekik, hogy Mayer 14 napon belül költözzön el a városból, mivel őt nem illeti meg a lakhatás joga. Mayer türelmesen kivárta a 2 hetet, és az október 22-ei tanácsülésen azt kérelmezte, hogy 1826 Szent György napjáig apósánál lakhas­son. A tanács úgy döntött, hogy Mayer mindaddig Khonnál lakhat, amíg felesége meg nem szül és a gyermekágyat el nem hagyja, azt követően azonban neki és családjának ki kell költözniük a városból.569 Khon Sámuel, Szentmártonban lakó zsidó - arra való hivatkozással, hogy két testvére, a városi tanácstól érdemeik elismeréséül lakhatási engedélyt kaptak Szombat­helyen - azt kérelmezte, hogy miután bátyja meghalt, édesanyjával és két testvérével együtt a városban lakhasson. Az 1828. január 23-ai tanácsülés, Vas vármegye 1827. december 10-én, 3181. szám alatt kelt határozatára - amely egy másik zsidó, Engl Moyses lakhatási kérelmével kapcsolatban született - való hivatkozással, úgy foglalt ál­lást, hogy Khon „... édesannyával együtt egy födél alatt, és egy tűzhelynél ezen városban va­ló lakása nem difficultáltatik, úgy mindazonáltal, hogy a város engedelme nélkül semmiféle 566 VaML Mkir. Kjkv. 263/1826., 2183/1827., 3280/1827., 241/1828.; VaML Mkir. Kir. 1523/1821. 241/1828.; VaML Szvkt. Ktjkv. 784/1825-1826.; VaMLSzvkt. Krir. tasc. 157. nr. 212., fasc. 160. nr. 78. 567 VaMLSzvkt. Ktjkv. 39/1828-1829. 568 VaMLSzvkt. Ktjkv. 556/1821-1822. 569 VaMLSzvkt. Ktjkv. 397/1825-1826., 425/1825-1826.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 157. nr. 102. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom