Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A kereskedők számának alakulása a 19. század első felében

Az első pillantásra is látható eltérések önmagukért beszélnek. Míg ugyanis a Szombathelyen 1799 és 1848 között polgárjogot szerzett és azonosított származási hellyel rendelkező 480 főből a számszerűit legnagyobb csoportot a Vas vármegyében, de nem helyben születettek (149 fő - 31,04%) jelentették, akiket a szomszédos vármegyékből származók (103 fő - 21,46%), majd külföldiek (89 fő - 18,54%) követtek, és a mezőny második felét a helybeliek (75 fő - 15,63%), az ország egyéb területeiről származók (40 fő - 8,33%) és az egyéb dunántúli vármegyék szülöttei (24 fő - 5,00%) képezték, addig a kereskedőknél ettől merőben eltérő volt a sorrend. A 25 azonosított származási hellyel rendelkező kereskedő közül ugyanis nyolc fő (32,00%) külföldi, hat-hat (24,00-24,00%) helybeli, illetve a szomszédos vármegyékből származó volt, és a sort a Vas vármegyeiek (12,00%), illetve az egyéb dunántúli vármegyék szülöttei és az ország egyéb területeiről érkezettek zárták, egy-egy (4,00-4,00%) fővel. A nyolc külföldi illetőségű kereskedő közül kettő Stájerországban, egy-egy pedig Bajorországban, Csehországban, Illíriában, valamint Salzburg, Velence, illetve Württemberg tartományokban született.422

Sajnos, miután egyik szombathelyi kereskedőnek vagy kalmárnak sem maradtak fenn az üzleti könyvei vagy feljegyzései, csak közvetett források, valamint áttételes és töredékes adatok álltak rendelkezésünkre annak megállapításához, hogy a szombat- helyi kereskedők kapcsolatai milyen földrajzi irányokba és távolságra terjedtek ki. Ezek szerint a szombathelyi kereskedők - a közelben lévő jelentősebb hazai kereskedővárosok, így Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Győr, Pápa, Veszprém, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Csáktornya, Körmend és Rohonc kereskedői mellett - közvetlen kapcsolatban álltak bécsi, badeni, prágai, gráci, aussei, trieszti, ptuji és zágrábi kereskedőkkel is,423 és a különböző harmincadhivataloktól - így a burgóitól, a fürstenfelditől, a körmenditől, a kőszegitől, a ptujitól, a sopronitól, a szentelekitől, a varasditól és a vimpácitól - a városhoz érkezett, és elsősorban az elmaradt vámokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását sürgető hivatalos levelek további kutatásokra érdemes kapcsolatokra engednek következtetni.424

422 Tilcsik, 2004b.

423 VaML Szvkt. Ktjkv. 1802-1803. 97., 101., 221. p., 1808-1810. 364., 431-432. , 481. p., 1810-1812. 567. p., 1813-1814. 290. p„ 1814-1816. 530. p., 1816-1817. 172. p„ 1818-1819. 220-222. p„ 340-341. p., 505/1821-1822., 472/1822-1823., 330/1825-1826., 347/1825-1826., 325/1832-1833., 42/1842-1843., 285/1842-1843., 299/1844-1845., 652/1844-1845., 290/1845-1846., 290 ‘/2/1845-1846., 310/18451846., 940/1845-1846., 983/1845-1846., 52/1847-1848.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 164. nr. 106., fasc. 176. nr. 121.

424 VaML Szvkt. Ktjkv. 49/1824-1825., 96/1824-1825., 305/1824-1825., 455/1824-1825., 593/18241825., 98/1825-1826., 628/1825-1826., 106/1828-1829., 114/1828-1829., 29/1833-1834., 314/1833- 1834-, 359/1843-1844-, 381/1844-1845.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 156. nr. 23., fasc. 156. nr. 76., fasc. 156. nr. 167., fasc. 157. nr. 39., fasc. 157. nr. 182., fasc. 159. nr. 100., fasc. 162. nr. 44-, fasc. 165. nr. 2., fasc. 165. nr. 101., fasc. 175. nr. 38., fasc. 176. nr. 71.

124