Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A város piaca, országos és hetivásárai
A város többször is intézkedni kényszerült a Piactér tűzvédelme érdekében. így például akkor is, amikor Holbánné, az egyik piactéri pecsenyesütő ellen - jóllehet arra már korábban figyelmeztették, sőt engedetlensége miatt meg is intették - az 1808. augusztus 17-ei tanácsülésre bejelentés érkezett, hogy az elmúlt héten ismét fával tüzelt, amelynek következtében ....a láng is a sütő serpenyéibül ki jött a tanácsülés nem cs ak a panaszolt pecsenyesütőt, hanem Raffainét - aki szintén fát használt a tüzeléshez - is maga elé idézte, és mindkettőjüket 4-4 ft-ra büntette. Ugyanakkor - alkalmankénti 4 ft büntetéssel fenyegetve őket - szigorúan meghagyta nekik, hogy a jövőben a piacon ne a sütőpadok, hanem a piaci kápolna mellett, és csak délután 3 óráig süssenek, tüzelőanyagul pedig csak faszenet használjanak.353 354 355 356 357 A piac szűk, és a kis boltok által még zsúfoltabbá tett területe miatt néha-néha szükségessé vált, hogy országos vásárok alkalmával a Piactér mellett az ún. kispiac, azaz a Megyetér területét is igénybe vegyék. így történt ez 1812-ben is, amikor a június 10- ei közgyűlésen annak érdekében, hogy „... az országos vásárok alkalmatosságával a sátoros kereskedőknek a piacon elegendő és alkalmatosabb helyek lehessen, közönségesen elvigez- tetett, hogy ennek utána a szitások közönségessen ország vásár idejekor a kis piacra, Kitzling- stein Ferenc gombkötő háza elejbe árulás vigett portékáikkal rakodjanak 1814-ben a fa-, léc- és deszkakereskedőket kellett a tanácsülésnek figyelmeztetni, hogy portékáikat ne az utcára kirakva árulják, mert ezzel egyrészt a heti- és országos vásárokra a városba érkező szekerek mozgását, másrészt azon házak tulajdonosainak közlekedését, akiknek háza elé lerakodnak, erősen akadályozzák.3’6 Az 1817. április 27-én a városban lezajlott óriási tűvész alapvető változást hozott a szombathelyi piac életében. Miként fentebb elmondtuk, túl azon, hogy sok-sok polgárház leégett, 25 bolt - közöttük a Piactéren lévő valamennyi apró kis bolt -, valamint a piaci kápolna is a tűz martalékává lett, a szintúgy a Piactéren álló várostorony pedig annyira megrongálódott, hogy már nem építették újra, hanem hosszas viták után, 1837-ben lebontották. A tűzvész után a város úgy határozott, hogy a piactéri boltokat lebontják, és bérlőiknek a városház alatt alakítanak ki bolthelyiségeket. A boltok felszámolása és a piaci kápolna lebontása következtében a korábbinál ugyan nagyobb hely és terület állt az országos és hetivásárokra a városba érkezett kereskedők és vásárlók rendelkezésére, amin nyilvánvalóan az előzőnél nagyobb számú kereskedő állíthatta fel sátrát a szombathelyi piacon, ám mindez korántsem szüntette meg azokat a gondokat, amelyek már 1817 előtt is jelentkeztek. így rendszeresen napirenden volt a Piactér tisztántartása, amelyet továbbra is a vármegyei börtön rabjaival végeztettek napszámban.1’' Az 1819. március 10-ei tanácsülés elrendelte, hogy miután a hetivásárokra érkezét árusok figyelmen kívül hagyva, hogy a Piactér kikövezett vízfolyásait hetente és nagy költségráfordítással tisztíttatják, 353 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1808-1810. 102. p. 354 , , Uo. 355 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1812-1813. 65. p. 356 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1813-1814. 325. p. 357 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1818-1819. 240. p., 665/1831-1832., 690/1831-1832., 398/1844-1845. 103
