Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok - Rohonci (Rechnitz) uradalom
Rohonci (Rechnitz) uradalom A legdélebben fekvő uradalom, a rohonci története elég korán eltért a társaitól. Mindenekelőtt azért, mert Andreas Baumkirchert Mátyás „birtokképessé" tette Magyarországon. 183 Garai Lászlónak még 1441-ben meg kellett válnia tőle, mert szembefordult I. Ulászlóval. 1443-ban Vági Dénes volt a vár ura, 1445-ben pedig a Habsburg Frigyes által elfoglalt várak között volt. 1451-ben Bernhard Mitterndorfer Kőszeggel együtt készíttette el első urbáriumát. 184 Garai László 1459-ben bekövetkezett halála után III. Frigyes császári birtokká minősítette. 185 1478-ban Mátyás kezére jutott, aki porosz pattantyúsmesterének, Jakob Margenwerdernek adta, aki Mátyás halála után a szomszédos Szalónakon birtokos Wilhelm és Georg Baumkirchemek adta el. 186 Amint fentebb említettük, Wilhelm Baumkircher, a kivégzett Andreas Baumkircher fia III. Frigyes különös jóindulatából adományként megtarthatta Rohoncot. Ezt az 1491-ben született szerződés szövegébe is belefoglalták. 18 ' II. Ulászló azonban úgy rendelkezett, hogy a Baumkircherek férfi ágának kihalása esetére Rohonc a magyar koronára szálljon vissza. IS8 Barbara Baumkircher azonban 1502-ben ellentmondott az új birtokos, Bornemissza János kincstartó beiktatásának, azt is meg tudta akadályozni, hogy I. Ferdinánd a szalónak-rohonci uradalmat Batthyány Ferencnek adja. Barbara is örökjogon védte a birtokot, ezért Batthyány csak a birtokok feléhez juthatott hozzá. 189 Ez a vita csak II. Miksa idején zárult le, az uradalmat végül is 1544-ben vásárolták meg a Baumkircher-örökösöktől. 190 Rohonc tehát attól kezdve, hogy II. Ulászló háramlott birtoknak minősítette, lényegében a magyar jog szerinti adománybirtokká vált, egyszersmind kikerült az 1491. évi szerződésben felsorolt Habsburg-zálogbirtokok köréből. Kőszeg történetére azonban továbbra is jelentős befolyással volt mindenekelőtt a szomszédos Batthyány-uradalmak révén. Az alábbi táblázatok áttekintő képet adnak arról, hogy miként változott annak a hét zálogbirtoknak a státusza, amelyet az 1491-ben kötött pozsonyi szerződés III. Frigyes, valamint I. Miksa zálogában hagyott. Ezekből is világosan kirajzolódik, hogy mennyire összetett probléma a zálogkérdés. A kurzív írásmód azt jelöli, hogy az adott eseménynek valamilyen magyar érdekeltsége van: például szerződés alapján történő visszacsatolás a magyar koronához, fegyverrel történő visszafoglalás, ennek nyomán királyi, királynéi adományozás, a visszacsatolás törvényi szentesítése, a törvény végrehajtása, birtokcsere, magyar zálogbirtokos kiküldése a birtok élére, magyarországi örökös birtokká válás, magyar birtokos által történt vásárlás, magyar koronára háramlás. lw Schäfer, 1983. 156. p. 154 VaML KFLTk. Lvt. Póts. II. 113. sz. RGU, 1451. 185 Prickler.H., 1972. 124. p. 186 Zimányi, 1968. 13. p. 187 Aull, 193b. 90. p. 188 Prickler.H., 1970d. 759. p. 1S9 Zimányi. 1992b. 94- p. Zimányi, 1968. 16. p. 46
