Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - A pártatlan bíróság mint új jogintézmény kezdetei
város visszacsatolása után a pozsonyi Magyar Kamarától kellett beszereznie a helyben hiányzó „Tripartitum" egy magyar és latin nyelvű példányát. 41 " 4 A magyar szakirodalomban először valóban Házi Jenő hívta fel a figyelmet a pártatlan bíróság intézményére. Annak ellenére érvényes ez a megállapítás, hogy a soproni oklevélkiadásban közölt, 1451. évi adat még a pártatlan bíróság kezdeményét, előzményét sejteti. Maga a terminus technicus tehát nem fordult elő, mint azt később a forrásokban olvasni lehet. A szöveget azonban mégis érdemes idézni: „Ais eurer erberchait wol was unser gewonung in den sechs sieden zu Odenburgk, Gunss, Schepreg, Rechnicz, Stainam(an)ger vnd Ziget, wie das diselhigen vorgenant stett ain ander mit gerechter horsamchait vnd mit nachtpawrerleicher trew peysteen scholt in der widerwertigkayt der statt oder des rostz (!) vnd nü von selbigen wegen der gewonhayt vnd rechts der vorgenanten stett". 40 ' Ebben a korai újfelnémet szövegben több dologra is fel kell hívni a figyelmet. Először arra, hogy itt fordul elő először Sopron, Kőszeg, Csepreg, Rohonc, Szombathely és Sziget (Sárvár kereskedőtelepe) neve. Másodszor arra, hogy egyértelmű szerepel benne „a mi szokásunk a hat városban' („unsergewonung in den sechs steden"), illetve a „fent nevezett városok szokása és joga" („wegen der gewonhayt vnd rechts der vorgenannten stett"). A szöveg további részében egyértelműen arról esik szó, hogy ezek a városok egymáshoz kellő figyelemmel és a szomszéd bizalmával legyenek. Ráadásul arról is, hogy a helyi szokásjogokat egymással ne ütköztessék. A segítséget ezúttal Csepreg kérte, de oly módon, hogy a helyi gyakorlatot ne zavarja. Kérdés persze, hogy miként minősíthető a városok és mezővárosok - „der statt oder des rostz" (helyesen: „orts") - kölcsönös törvénykezési segítsége, jogsegélye. Vajon megállapítható-e, hogy jogtörténetileg a pártatlan bíróság előzményéről, kezdeteiről van-e szó? A kérdés felvetése azért indokolt, mert a pártatlan bíróságok működésének volt egy időbeli kerete, mely egybeesett a zálogkorszakkal. Ez abból tudható, hogy amikor a záloghelységeket visszacsatolták az anyaországhoz, megszűnt a pártatlan bíróságok működése is. Kőszeg így azt a jogát is elvesztette, hogy a saját városi joghatósága területén kívül kőszegi uradalomban is gyakorolja a pallosjogot. Széchy Dénes gróf ekkor, 1648 júniusában kérelmezhette ismét a szabad ispánság jogát a saját uradalmában. 406 Ez arra utal, hogy a pártatlan bíróságok léte a Habsburg-záloghoz volt kötve. A felvidéki „Pentapolis" városainál nincs ilyen zálogháttér, mivel ott egy perjogi ellentmondás feloldására hozták létre. A szepesi, elzálogosított városok, mezővárosok és uradalmak históriájában nem is ismerünk ilyen intézményt. De nincs nyoma Demkó Kálmán összefoglaló munkájában sem. 40 ' Nyugat-Magyarországon sem feltétel volt a zálogstátusz, hanem kísérő, a perjogi okok és következmények hatását azonban itt sem zárhatjuk ki. A városok, amelyek statútumalkotási hatáskörrel is rendelkeztek és valamilyen minőségben alanyai 4 Banska, 2000a. 78. p. 1 Házi, 1924- 407. sz. 345. p. Csepreg, 1451. A kitűnő szövegkiadó által határozatlanul átírt „des rostz (•')" helyett értelemszerűen „des orts" áll. * VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1648. jún. 11. 7 Demkó, 1890. 123-160. p. 92
