Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Kőszeg és Kismarton jogállásáról - Kőszeg jogállása
Ez az átminősítés Garai Miklós nádorhoz köthető', aki „ex debito nostri regiminis", azaz uralmunk kötelességéből eredő indokkal erősítette meg ezeket a régi szabadalmakat, mellyel saját hatalmából eredőnek nyilvánította azokat. 332 A királyi és földesúri kiváltságolás közötti fordulat egyszerűen ment végbe. Garai Miklós ugyanis egyesítette a régi és új szabadalmakat, melynek révén magához vonta a régi kiváltságok érvényességét. 1462-ben - tehát a Habsburg-zálogkorszak idején - Johannes Glatz de Gmünd alsó-ausztriai közjegyző is a privilegizált, földesúri város jogállását erősítette meg. Az alsó-ausztriai közhitelesítés ténye igazolja, hogy már megtörtént a jogállás elismerésének átvétele. Jelezte azt is, hogy ez a joganyag idegen környezetbe került, amelynek pedig következményei lesznek. 353 Az 1483 és 1490 közötti, rövid Mátyás-korszak nem befolyásolta azt a tényt, hogy az újra Habsburg-kézre került Kőszeg valójában privilegizált, földesúri város maradt. Ezt nemcsak az említett közjegyzői oklevél regisztrálta, hanem I. Ferdinánd kancelláriája is. I. Ferdinánd 1529-ben azonban olyan utasítást adott ki, hogy az bécsi kancelláriának külön kell kezelni a magyar és a német uralkodóktól kapott kőszegi okleveleket. 3 ' 4 Az a feltételezés, hogy I. Ferdinándnak voltak tervei, hogy Kőszeg kiváltságait rögzítő okleveleit tartalmilag módosítsa. Ennek azonban ellentmond egy lényeges körülmény. A fenti, Innsbruckból keltezett utasításában ugyanis jóváhagyta a német uralkodók által kiadott okleveleket, de a magyarországiakkal várni kellett. III. Frigyes 1446-ban nem tett még ilyen különbséget, 3 " de nem is volt még abban a helyzetben, mint I. Ferdinánd. Az alsó-ausztriai városok, valamint Bécs autonómiájának sorsa ekkorra már eldőlt. Még a török első bécsi hadjárata, valamint a Kőszeget kezében tartó Erdődy Péter átpártolása előtt vagyunk. Kőszeg láthatóan arra törekedett, hogy leváljon az uradalomról, különben nem hozott volna áldozatot oklevelei németre fordítására. Továbbá a magyar eredetű kiváltságainak megerősítésére. Amikor I. Wolfgang(us) Trcskovits és Pangracz Swankier jegyzők 1528-ban a város okleveleit németre fordították, azt egy erre a célra szolgáló libellumba kötötték. 356 Ferdinánd azonban elvileg nem ígérhetett többet az alsó-ausztriai zálogra került városnak, mint amennyit a tartomány városainak is biztosított. Végül mégsem csorbította a magyarországi kiváltságok tartalmát, 357 ugyanakkor az 1532. évi ostrom után olyan okleveleket bocsátott ki, amelyek az alsó-ausztriai rendek ellenállását váltották ki. Ezek között is a már említett Landsteuer-, valamint a vám- és harmincadvita vál352 Mályusz, 1984.153. p. 353 VaML KFLTk. Lvt. 39. sz. h. n.. 1462. ápr. 15.; Horváth F. - Kiss, 1963. 70. p. 354 VaML KFL KVT Act. Misc. Innsbruck, 1529. febr. 18. 355 VaML KFL Tk. Lvt. 37. sz. Frigyes oklevele Kőszegnek. Bécs, 1446. jan. 21.; Horváth F. - Kiss, 1963. 70. p. 356 VaML KFLTk. Lvt. 179. sz. Abschriften. Wolfgangus Moravus Trcskovits levele Pangraz Swanklerhoz 1528. febr. 18-án, miszerint kész a fordítással. 357 VaML KFL Tk. Lvt. 55. sz. I. Ferdinánd oklevele Kőszegnek. Bécs, 1533. máj. 28.; Horváth F.- Kiss, 1963. 72. p. 84
