Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogok nagyságrendje
kúriákat, szőlőket stb. ugyanis tulajdonosaik megvásárolták, azaz „frei eigentümlich" 112 birtokolták, jogsértés nélkül tehát nem lehetett elvenni tó'lük. A tartományi rendek és a tartományi fejedelmek között I. Miksával és I. Ferdinánddal kezdődő harcnak az előbbiek lettek a vesztesei a nyugat-magyarországi zálogbirtokokon is. A zálogok nagyságrendje A „Corpus Juris" egyszer „Ausztriának elzálogosított vagy zálogba vetett városok, várak és mezővárosok" együtteséről, máskor meg „Ausztriához elcsatolt fekvő javakról" beszél. 213 E törvényhelyek azonban nem fejezik ki a zálogbirtokok összességét. Egyfelől azt, hogy minden esetben uradalmi keretekbe szerveződött birtoktestekről volt szó, másfelől pedig azt, hogy a békeszerződésekben vagy a törvénycikkekben említett nevek mögött számszerűen is sok helységet kell érteni. A kismartoni uradalomhoz a 16. század derekán 17 adózó helység tartozott, 214 míg a fraknói domínium urbáriuma ugyanezen évszázad első negyedében nem kevesebb, mint 22 helységet sorolt fel. 215 A kis szarvkői és kaboldi birtokokon csak hét-hét helységet számoltak össze, 216 ezzel szemben a borostyánkői uradalom 29 adózó helységgel rendelkezett. 21 ' A kőszegi és a rohonci birtoktestek közepes nagyságúnak számítottak: előbbi 15, utóbbi 10 helységgel. 218 Ez a felvétel ugyan korai, hiszen 1451-ből származik, a kőszegi uradalom nagyságrendje azonban a 16. századra is lényegében ugyanaz maradt. A rohonci viszont 1502-ben visszakerült az anyaországhoz, és zálogjellege meg is szűnt. 219 Tény, hogy az idők folyamán hol csökkent, hol növekedett az egyes uradalmak adózó helységeinek száma. Az is előfordult, hogy egy-egy uradalomban bizonyos helységek kétfelé adóztak, de mégsem változott a falvak számának nagyságrendje. A legszűkebb számvetések szerint is összesen 85 zálogos helységgel kell számolnunk, melyből 53 (62,3%) feküdt Sopron, 32 (30,7%) pedig Vas vármegyében. Hogy egy összehasonlító adattal érzékeltessük mindezt, szeretnénk a következőkkel szemléltetni: a 16. században, Sopron vármegyében 227, míg Vasban 424 helységet vettek számba, 220 és így Sopron vármegyében a települések 34,5%-a, Vas vármegyében pedig a helységek 7,6%-a került osztrák zálogra. 221 Ezek az arányok azonban csalókák. Az uradalmak a 16. században viszonylag távol voltak a töröktől, így jövedelmük biztos forrást jelentett mind a zálogbirtokosoknak, mind pedig a zálogot kiajánló Alsó-Ausztriai Kamarának. 212 Ernst, 1966. 334. p. II. Ferdinánd 1622. évi decretuma (I.) 62. te, III. Ferdinánd 1638. évi decretuma (I.) 38. te. MT, 1608-1657. 225., 393. P . 214 Graf, 1926. 39. fol. 215 Pricklet, L, 1998. XXXIII. p. 216 Prickler, H., 1972. 68-69. p. 217 Prickler, H., 1972. 18-19. p. 218 VaML KFLTk. Lvr. Púts. II. 113. sz. RGU, 1451. 219 Zimányi, 1968. 14- p. 220 Maksay, 1990. 661-683., 857-917. p. 221 Bariska, 1999a. 80. p. 55
