Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogrendszer működéséről
EV A VÁLTOZÁS JOGCÍME 1445 Frigyes foglalása 1451 Bernhard Mitterndorfer alzálogában 1478 Mátyástól Jakob Mar^enwercíemefc 1490 után Wilhelm és Georg Baumkirchernek adásvétellel 1491 : a pozsonyi békeszerződés: III. Frigyes zálogában 1502 I visszaszáll a magyar koronára; Baumkircher-örökösök 1527 Batthyány Ferenc és a Baumkircher-örökösök 1544 \ Batthyány Ferenc birtokában 1. táblázat A nyugat-magyarországi záloghalyek státuszvállozása 1441 é.s 1647 között Természetesen a felsorolt adatok nem teljesek. A források és az irodalom adatszegénysége, esetenként a kutatás elégtelensége miatt nem áll rendelkezésre az az időkeret, amelyben egy-egy birtoklás, zálog- vagy alzálogbirtoklás lezajlott. Az is előfordul, hogy éppen csak a kezdés éve ismert, de az is, hogy bizonytalanok vagyunk abban, meddig tartott az adott állapot. Csak abban az esetben használtunk kezdő és záró évszámot, ha azokban bizonyosak vagyunk. Az egyes nevek mellett - így Szarvkő, Kismarton stb. -, amennyiben nincs külön feltüntetve a „város", így egyöntetűen uradalomról van szó. Tehát Szarvkő uradalma, Kismarton uradalma és így tovább. Az 1. sz. táblázatból több fontos következtetés is levonható. Az első és legfontosabb az, hogy a 15. század második felére - Mátyás rövid időszakát kivéve - a térség Habsburg- illetőleg osztrák-stájer befolyás alá került. A változások jogcíme önmagában is sokat elárul arról, hogy ez a folyamat miként zajlott le. Először is rögzíteni kell azt, hogy Nyugat-Magyarország színtere lett a Közép-Európát uraló dinasztiák konfliktusainak, valamint béke- és szövetségkötéseinek. Másodszor az erős hatalmi érdekütközések kísérőjeként úgy az osztrák, mind a magyar oldalon megjelent a rendi erők érdekérvényesítése is. A hatalmi váltások stabilizálására feltűnt a térségben a vegyes - osztrák, magyar, osztrák-magyar, Habsburg-Jagelló - adományozási és jövedelemkezelési (alzálog) gyakorlat, sőt a különböző jogcímeken (foglalás, zálog) birtokba vett jövedelmek kivásárlása is. Miközben a térség államjogi helyzete, mindenekelőtt az országhoz tartozás mibenléte nem változott, a magánjogi intézmények egész sorát alkalmazták az uralkodók helyzetük stabilizálására. A zálogrendszer míiködésérői A zálogrendszer - főként Zsigmond kora óta - nem volt ismeretlen Magyarországon. Voltaképpen a királyi adományozás mellett a vagyonszerzés legfontosabb eszköze lett, hiszen a zálogszerződés tárgya könnyen válhatott adománnyá is. 191 A 15. századi NyugatMagyarországon éppen azok szorultak ki birtokaikból, akik maguk is a Zsigmond-kori zálogegyezségek haszonélvezői voltak. Függetlenül attól, hogy a Kanizsai- vagy a királyhű 1 Húman, 1942. 346., 379. P . MEGNEVEZÉS Rohonc 50
