Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok - Borostyánkői (Bernstein) uradalom

sítette. 1451-ben azonban III. Frigyes - mint fent olvasható - Fraknóval és a közeli Lánzsérral együtt öccsétől megvásárolta, így az 1463. évi soproni béke III. Frigyes kezén hagyta. Ugyanebben az évben Kabold már Siegmund von Weispriach zálogkezelésében volt, majd 1493-ban I. Miksa Siegmund von Prüschenknek adta zálogba.

145 Ezután Wilhelm Baumkircher lett Kaboldon a kedvezményezett, de ő hamarosan lemondott róla a Weispriach család javára. Ulrich von Weispriach olyannyira fontosnak érezte Kaboldot, hogy 1506-ban felvette a Kabold bárója címet.

146 A 16. század közepén Christoph Teufel vom Krottendorf, Hans von Weispriach veje kezelésében volt az uradalom, majd Hans von Weispriach után 1563-ban másik vejéhez, devecseri Csoron Jánoshoz jutott.

14

' Vele a magyar földesurak beléptek Kabold újkori történetébe. Az Alsó-Ausztriai Kamara 1570-ben elismerte, hogy Kaboldot Csoron János szabad birtokként vásárolta: „frey aigen erkliauffi guet".

148 Csoron 1586-ban bekövetkezett halála után leánya, Nádasdyné Csoron Margit és veje, Balassa István került Csoron János örökébe.

149 Velük a kaboldi uradalmat is felosztották. Később Kabold Csoron Anna révén férje, Liszty István báróé lett, aki örökség útján jutott az uradalomhoz.

131

' Érdekesség, hogy Kaboldot 1626-ban csatolták vissza a magyar koronához. Borostyánkői (Bernstein) uradalom Borostyánkő 1445-ben a Habsburg Frigyes által elfoglalt nyugat-magyarországi várak között volt. A következő évben tanácsosának Walter Zebinger von Kranichbergnek zálogosította el 8000 aranyforintért.

131 Mint fent már szó volt róla, Borostyánkő ezért nem szerepelt az 1463. évi soproni szerződés záloglistáján. 1471-ben a Zebinger utódok kénytelenek voltak lemondani Borostyánkő birtokáról, mert gyaníthatóan részt vettek a Baumkircher-felkelésben. így került Konrád Zirkendörferhez, aki akkor évi 200 aranyforintot fizetett azért, hogy az uradalom kezelője lehessen. 1478-ban III. Frigyes kamarása Siegmund Prüschenk került az uradalom zálogába, majd őt 1484-ben bizonyíthatóan zsoldosvezére és főpohárnokmestere Georg von Pottendorf követte a birtok kezelésében.

152 III. Frigyes attól tartott ugyanis, hogy Pottendorf is elfogadja Mátyás király ajánlatát. Rögtön ezután Hans von Königsberg szerezte meg Borostyánkőt azon háborús költségek fejében, hogy a várat Mátyással szemben megvédte.

133 Borostyánkő így kivételt képezett a többi visszafoglalt nyugat-magyarországi vár között. Az 145 Pricklet-, H., 1972. 79. p. 146 Graf, 1926. 56. fol. 147 Ernst, 1963c. 18. p. 145 Graf, 1926. 57. fol. Nagy ív., 1857. 123. p. Csoron Anna Balassa István harmadik neje volt, Ezután Liszti Istvánhoz ment férjhez: Nagy ív. 1860b. 144-146. p. 150 Nagy ív. 1860b. 144-147. p. 131 Prickler, H, 1972. 17. p. 152 Prickler, H., 1960. 22-23. p. 153 ÖScA FHKA AHK NOHA Fasc. B. 8. 1058. fol. Christoph von Königsberg egy 1587-ben írott jelentésében található adat. 42