Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok - Szarvkői (Hornstein) uradalom

gok keletkeznek. Ezzel pedig mind a Habsburgok Lipót-ága, mind pedig a Hunyadi- és Jagello-ház élni akart. Ha érdekeik úgy kívánták, akkor ugyanazt a személyt tették lekötelezettjüké. Mindkét ország dologi joga ismerte a zálogjószág szerzésének azt a módját, miszerint a zálogos jószágot tényleges birtokba adják. Ez a zálogbirtok jövedelmének adományozásával és szerződéses szerzéssel is keletkezhetett. III. Frigyes és VI. Albert, majd Hunyadi Mátyás révén ilyen módon jutottak stájer, alsó-ausztriai, cseh, sváb és magyar nemesek a nyugat-magyarországi foglalt- és zálogterületek birtokába. így keletkezett igazgatási, igazságszolgáltatási stb. jog is a birtokkal együtt. A helyzet egyik elemzője persze a veszélyekre is figyelmeztet. III. Frigyes és a stájer-osztrák rendek között állandósult ellentét miatt nem működött a „Landesaufgebot" vagy „ständisches Aufgebot", a tartományi vagy rendi felkelés intézménye.

109 A zsoldos haderó't viszont - adománnyal, nemesítéssel, címerbővítéssel, záloggal stb. meg kellett fizetni. Ez azonban azt eredményezte, hogy a császár és zsoldos-nemesei között egyfajta adós-hitelezői viszony alakult ki, amely kényszerzálogolásokhoz vezetett.

110 E folyamat Nyugat-Magyarországon is érvényesült. Mátyás például így zálogosította el alsó-ausztriai és cseh nemeseknek és zsoldosvezéreknek Sopron városát, többek között a város rendes adóját. A kényszerzálog tipikus esete volt ez, melynek során maga az uralkodó vált a hitelező adósává.

111 A zálogok és a zálogbirtokosok számbavétele elkerülhetetlen, de hasznos lépés. Vele áttekinthetőbbé válik a zsoldos-hivatali nemesség nyugat-magyarországi megjelenésének folyamata, amelyre már Otto Aull és Otto Brunner is utalt. Ily módon ugyancsak jobban érzékelhető lesz a határ két oldalán birtokossá vált nemesség közötti kapcsolatok természete is. Az áttekintést a várak, uradalmak stb. sorrendjében, északtól dél felé haladva végezzük, melyet a 1. sz. térképen követni is lehet: 1.) Szarvkőt, 2.) Kismartont, 3.) Fraknót, 4-) Kaboldot, 5.) Borostyánkőt, 6.) Rohoncot és 7.) Kőszeget. Mint látható, itt csak azok a települések és uradalmak kaptak helyet, amelyek pozsonyi szerződésbe szerepeltek, és nem vettük fel Sárfenék (Scharfeneck) uradalmát, amely 1491-ben veszett el véglegesen a Magyar Korona számára.

112 Szarvkői (Harnstein) uradalom Szarvkő 1364 és 1440 között a Kanizsaiaké volt,"

3 1440 után pedig azok közé került, amelyeket Erzsébet Habsburg-zálogba adott. 1446-ban Hunyadi János visszafoglalta,

114 majd - mint fentebb említettük - Szarvkő jövedelmeit az 1447. évi fegyverszünet okmányában VI. Albert hercegnek ítélték. Graf ugyanakkor azt írta, hogy Szarvkő ekkor Habsburg Frigyesé volt, aki egyik zsoldosvezérének, Georg Pottendorfnak, adta zálogba.

115 luy Buchal, 1967.82-171. p. 110

Buchal, 1967. 80-81. p. 111 Kubinyi, 1979.14. p. 112 Házi, 1931. 2. p. 113 Mályusz, 1984. 25. p. 114 Mohi, 1903.625-626. p. 115 Graf, 1926. 59. fol. 36