Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok - Szarvkői (Hornstein) uradalom

gok keletkeznek. Ezzel pedig mind a Habsburgok Lipót-ága, mind pedig a Hunyadi- és Jagello-ház élni akart. Ha érdekeik úgy kívánták, akkor ugyanazt a személyt tették lekötelezettjüké. Mindkét ország dologi joga ismerte a zálogjószág szerzésének azt a mód­ját, miszerint a zálogos jószágot tényleges birtokba adják. Ez a zálogbirtok jövedelmének adományozásával és szerződéses szerzéssel is keletkezhetett. III. Frigyes és VI. Albert, majd Hunyadi Mátyás révén ilyen módon jutottak stájer, alsó-ausztriai, cseh, sváb és ma­gyar nemesek a nyugat-magyarországi foglalt- és zálogterületek birtokába. így keletkezett igazgatási, igazságszolgáltatási stb. jog is a birtokkal együtt. A helyzet egyik elemzője persze a veszélyekre is figyelmeztet. III. Frigyes és a stájer-osztrák rendek között állandósult ellentét miatt nem működött a „Landesaufge­bot" vagy „ständisches Aufgebot", a tartományi vagy rendi felkelés intézménye. 109 A zsoldos haderó't viszont - adománnyal, nemesítéssel, címerbővítéssel, záloggal stb. ­meg kellett fizetni. Ez azonban azt eredményezte, hogy a császár és zsoldos-nemesei kö­zött egyfajta adós-hitelezői viszony alakult ki, amely kényszerzálogolásokhoz veze­tett. 110 E folyamat Nyugat-Magyarországon is érvényesült. Mátyás például így zálogo­sította el alsó-ausztriai és cseh nemeseknek és zsoldosvezéreknek Sopron városát, töb­bek között a város rendes adóját. A kényszerzálog tipikus esete volt ez, melynek során maga az uralkodó vált a hitelező adósává. 111 A zálogok és a zálogbirtokosok számbavétele elkerülhetetlen, de hasznos lépés. Vele áttekinthetőbbé válik a zsoldos-hivatali nemesség nyugat-magyarországi meg­jelenésének folyamata, amelyre már Otto Aull és Otto Brunner is utalt. Ily módon ugyancsak jobban érzékelhető lesz a határ két oldalán birtokossá vált nemesség közötti kapcsolatok természete is. Az áttekintést a várak, uradalmak stb. sorrendjében, észak­tól dél felé haladva végezzük, melyet a 1. sz. térképen követni is lehet: 1.) Szarvkőt, 2.) Kismartont, 3.) Fraknót, 4-) Kaboldot, 5.) Borostyánkőt, 6.) Rohoncot és 7.) Kőszeget. Mint látható, itt csak azok a települések és uradalmak kaptak helyet, amelyek pozsonyi szerződésbe szerepeltek, és nem vettük fel Sárfenék (Scharfeneck) uradalmát, amely 1491-ben veszett el véglegesen a Magyar Korona számára. 112 Szarvkői (Harnstein) uradalom Szarvkő 1364 és 1440 között a Kanizsaiaké volt," 3 1440 után pedig azok közé került, amelyeket Erzsébet Habsburg-zálogba adott. 1446-ban Hunyadi János visszafoglalta, 114 majd - mint fentebb említettük - Szarvkő jövedelmeit az 1447. évi fegyverszünet okmá­nyában VI. Albert hercegnek ítélték. Graf ugyanakkor azt írta, hogy Szarvkő ekkor Habs­burg Frigyesé volt, aki egyik zsoldosvezérének, Georg Pottendorfnak, adta zálogba. 115 luy Buchal, 1967.82-171. p. 110 Buchal, 1967. 80-81. p. 111 Kubinyi, 1979.14. p. 112 Házi, 1931. 2. p. 113 Mályusz, 1984. 25. p. 114 Mohi, 1903.625-626. p. 115 Graf, 1926. 59. fol. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom