Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - Az 1447. évi fegyverszünet és a záloghelyek

aki mindenekeló'tt a trónutódlás rendi jóváhagyása körül kirobbant vitát kutatta.

64 E sorok írója sem tehet mást, mint hogy a saját, a zálogtérségre vonatkozó feltárásait és publikációit mindig az adott helyen idézi. Egyben reméli, hogy hozzájárul a kérdéskör tárgyilagos és korszerű értelmezéséhez. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI HABSBURG-ZÁLOGHELYEK Az úgynevezett nyugat-magyarországi záloghelyek körülhatárolásában több körülmény segít. A Habsburg-zálogterület létrejötte ugyanis három, 15. századi eseményhez köthető': az 1447. évi regedéi fegyverszünethez, az 1463. évi soproni, valamint az 1491-ben megkötött pozsonyi békeszerződéshez. Olyan folyamatról van tehát szó, amelyben a zálogterület nagysága, benne a záloghelységek száma 1447 és 1647 között látványosan változott. Az 1447' évi fegyverszünet és a záloghelyek Az 1447. évi fegyverszünet alapján a következő helységek maradtak Habsburg Frigyes kezén: Sopron, Kőszeg, Rohonc, Szalónak, Borostyánkő, Dévény, Macskakő, Sopronkertes és Béla/Petőfalva (Beller/Pöttelsdorf). VI. Albert herceg, Habsburg Frigyes testvéröccse ugyanekkor Fraknó, Kismarton, Kabold, Lánzsér és Szarvkő zálogába illetőleg birtokába jutott.

65 Graf szerint a bécsi, eredeti oklevélpéldányon ezen kívül Óvár (Altenburg) és Fertőrákos (Kroisbach) is ott volt, de nevük máshol nem olvasható a foglalt helyek között.

66 A továbbiakban csak akkor jegyezzük meg a helységek német nevét, ha azt valamilyen szempont feltétlen szükségessé tesz. Ehhez a magyar helységnév-azonosító szótár segítségét vesszük igénybe.

6

' Ovárt és Fertőrákost nem számolva ez összesen 14 településnév. Mindenki számára világos azonban, hogy ezek mögött jóval több név rejtőzik, hiszen itt uradalmakról van szó. 1450-ben meghosszabbított fegyverszünet is tartozékokat (pertinentiae) említ,

68 még Sopron esetében is, ahol maga a város volt a földesúr. A felsorolásból nyomban kitűnik, hogy a megszerzett birtokokon a két Habsburg-testvér osztozott. Frigyes és Albert a Habsburgok úgynevezett Lipót- vagy stájer ágához tartoztak, míg Albert cseh- és magyar király, az Albert- vagy osztrák ágat képviselte, ennélfogva utószülött fia, az V. Lászlóként ismert magyar uralkodó is.

69 Az 1379. évi neunbergi egyezmény az Albert-ágnak juttatta Felső- és Alsó-Ausztriát, míg Stájerország és a nyugati tartományok a Lipót-ág kezébe kerültek. A 14. század végére két újabb szerződés három területi egységet különített el: Alsó-Ausztriát (az Albert-ág Emisen inneni és azon túli tartományai), Belső-Ausztriát (Stájerország és a Lipót-ági Vilmosnak juttatott területek), * Szabó, 1914. l5 Ernst, 1957. 392-393. p. '

6 Graf, 1926. 16. fol. '

7 Lelkes Gy., 1992.628 p. Graf, 1926. 16-17. fol. A szerző itt a kéziratos disszertációban idézi a Regedén, 1447. jún. l-jén keltezett fegyverszüneti egyezmény szövegrészletét. Az átírás tehát tőle származik. '

9 Sára, 2001.58. p. 29