Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A visszacsatolás és annak ára - A nyugat-magyarországi fő- és közrendek

talt, azaz a városbíró után a legbizalmasabb feladatokat kapta.

601 Szvetics harmadmagával az első kőszegi országgyűlési követi deputációjába is bekerült 1649-ben.

602 Nováky János neve 1642-ben tűnt fel először a külsőtanács belvárosi tagjaként.

603 1647 és 1649 között viszont a belváros tagjai közé került.

604 Mellettük elsősorban Jacob Schweiger jegyzőt kell még kiemelni, aki 1641 és 1649 között volt a város nótáriusa, amikor is lemondott hivataláról. Döntését azzal indokolta, hogy sem magyarul, sem latinul nem tudta kifogástalanul ellátni hivatalát, miután Kőszeget a Magyar Királysághoz csatolták.

605 Ugyancsak ideülik Szvetics esete is, aki 1648-ban egyik pozsonyi kiküldetése alkalmával Kőszegre hozta a „Tripartitum" magyar és latin nyelvű példányát. Kőszeg jegyzője csak a német nyelvűt ismerte, amelyet csak akkor használták a zálogkorszakban, amikor Csepreg, Rohonc és Szombathely bírótársaival ültek törvényt, vagy magyar nemessel kerültek összeütközésbe.

606 Érdekesség, hogy Jacob Schweiger a jegyzői tisztségről történt lemondása után a belsőtanács tagja lett.

607 A nyugat-magyarországi fő- és közrendek Az 1647. évi 71. te tulajdonképpen csak nyitány volt, mégpedig egy olyan küzdelem kezdete, amelyre Kismartont és Kőszeget a visszacsatolás kényszerítette. Miközben szembetalálták magukat a nyugat-magyarországi főnemességgel és a megyei közgyűlésekkel - elvesztették az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara védelmét. Ez volt az örökös főrendiség és az örökös jobbágyság kettős intézménye létrejöttének korszaka. A 17. század közepéig örökletes grófi és bárói címeket elnyerő családok közül a Bánffyak, a Batthyányak, a Draskovichok, az Erdődyek, a Frangepánok, a Nádasdyak, a Széchyek és a Zrínyiek főleg Nyugat-Magyarországon és Horvátországban voltak birtokosok. A főrendek meglehetősen zárt rendjébe ekkortájt keveseknek, közöttük Esterházy Miklósnak sikerült bejutni. Az ő felemelkedésének színhelye is Nyugat-Magyarország volt.

608 A nemesség egy másik része, így például a Lippay, a Csáky, a Sennyey, a Pálffy, valamint a Rákóczi és a Wesselényi családok egy-egy tagja egyre nagyobb szerephez jutott világi és egyházi méltóságként vagy hivatalviselő nemesként. Ugyanakkor egyre jobban számolni kellett a főrendiek szolgálatába álló köznemességgel, akiknek legismertebb képviselői közé tartozott Vitnyédi István, vagy például a vármegyei közgyűlés jogtudó nemessége. Ez utóbbiak képviselte a Vas vármegyei Tolnay János, Gourup János és Gombossy Mátyás is hol a nemesség, hol pedig Kőszeg szolgálatában. Az ügyvéd vagy prokurátor alkalmazásának szabályozása még sokáig váratott magára, és e tekin31 Bariska, 2000a. 74. p. 32 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 110. p. Kőszeg, 1649. jan. 23. 33 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1641-1643. 177. p. Kőszeg, 1642. ápr. 25. 34 Bariska, 2000a. 76., 110. p. 35 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 139. p. Kőszeg, 1649. márc. 12. 36 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 162-163. p. Kőszeg, 1648. febr. 13. 37 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 6-7. p. Kőszeg, 1649. máj. 2. ?S Makkal, 1985. 990-991. p. 141