Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből

megállapodástól eltérően - nem a püspökség, hanem a szőlőhegyi birtokosok fizették meg, mégpedig birtokarányosan.'

13 1846-tól kezdődően a szombathelyi szőlőhegyen birtokos személyek a dézsma mellett tehát hegyvámot is fizettek.

114 Az 1848:9. te. felszámolta az úrbér az úrbérpótló szerződések alapján korábban teljesített pénz- és természetbeli szolgáltatásokat, valamint a robotot, és eltörölte a tizedet,"

5 ám e rendelkezés nem érintette a szőlődézsmát. Az első népképviseleti országgyűlés képviselőháza 1848. szeptember 15-én megtartott ülésén - még a kérdés részletes megtárgyalása előtt - megszűntette a szőlők után járó dézsma, hegyvám és minden más adónem teljesítésének kötelezettségét. Ezt követően szeptember 19-én megkezdték a kérdés tárgyalását és két nappal később az országgyűlés elfogadta a szőlőterületek után járó mindenféle adózások eltörlését.

116 Ismeretes, hogy az 1848/49. évi önvédelmi háború leverése után nem 1853-ban, a jobbágyfelszabadítás újraszabályozásával, hanem csak a kiegyezés után, az 1868:29. te. alapján történt meg a szőlőterületek után járó adósságok eltörlésének végleges szabályozása, mégpedig azok, magas értéken számított és az állam által egyénileg nyújtott kölcsönök segítségével végrehajtott megváltásával.

117 Ez természetesen alapvetően új helyzetet teremtett a szombathelyi szőlőhegy életében is. Érdekesség, hogy a szombathelyi Promontorium 1843. március 27-én megszakadt jegyzőkönyveit csak több, mint másfél évtizeddel később, 1858. június 26-án kezdték újra vezetni, ám a bejegyzések 1874. október 11-én ismét abbamaradtak. Tény azonban, hogy a szőlőhegyen 1861. június 10-én új hegyközségi rendszabályzatot léptettek életbe.

118 További kutatások tisztázhatják csak pontosan a szombathelyi szőlőhegynek a város életében 1848 után betöltött szerepét, valamint a szőlőkultúra századforduló táján bekövetkezett megszűnésének okait és idejét. Minden valószínűség szerint abban nem a filoxéra, hanem az a tény játszotta a döntő szerepet, hogy amikor a rohamosan fejlődő és bővülni kívánó város nyugati irányú terjeszkedése elérte a szőlőhegyet, akkor annak területét immáron nem a különösebb kvalitásokkal nem rendelkező szőlők és borok termelésére, hanem sokkal inkább más célokra kezdték hasznosítani. 113 VaMLSzvkt. Ktjkv, 83/1846-1847., 155/1846-1847., 774/1846-1847. 114 VaML Szvkt. Ktjkv., 804/1846-1847., 1038/1846-1847, 1042/1847-1848, 1098/1847-1848,- VaMLSzvkt:. Tanácsülési jegyzőkönyvek 616/1848-1849, 859/1848-1849,- VaML Szvkt. Krir. fasc. 178. nr. 426, fasc. 179. nr. 410, fasc. 180. nr. 378. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp, 1896. (továbbiakban: MT 1836-1868.) 232-233. p. 116 Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk. Beér János. Bp, 1954- 71, 240-241, 244-246, 622623, 632, 685. p. 117 MT 1836-1868. 416-421. p. 118 VaMLSzvhkir. Hkjkv, 1814-1843. 8/1843. március 27, 1858-1874. 1/1858. június 26., 1/1861. június 10, 1874. októberll. 89