Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A 14-17. századi kőszegi elit

külsőtanács („Ausserrat", „Herrn 24 Mann") néven egy másik, 24 tagból álló testületet is életre hívott.

8 A választópolgárság a polgárjoggal rendelkező személyek összességét jelentette, ám Kőszegen nem alakult ki Sopronhoz hasonlóan olyan jelentése, mely szerint azonosítható lett volna a külvárosi polgársággal.

9 Ugyanakkor miközben a külsőtanács létrehozásával a helyi hatalommegosztásban jelentős bővülés következett be, a tényleges hatalom a belsőtanács kezében maradt, hiszen a döntésekben a külsőtanácsnokok nem rendelkeztek szavazati joggal. A 17. század első feléből maradt fenn olyan adat, amely szerint a két tanács külön-külön ülésezett, ám volt olyan eset is, amikor együttes ülést tartottak.

10 A belsőtanács által hozott határozatokat egyeztették a külsőtanács véleményével. A két testület között a szószóló (Fürmunder) közvetített, és a tanács által hozott határozatokkal kapcsolatban - legalábbis a kezdeti időszakban - a városi jegyzőkönyvek mindkét tanácsra hivatkoztak. Ezt a városigazgatási reformot - amely Sopronban már a 15. század közepére befejeződött

11 - a polgárság vagyoni differenciálódása kényszerítette ki, mely változások Kőszegen csak az 1532. évi ostromot követően kezdődtek meg. Ezek nyomán a fejlődés Kőszegen az 1560-as évekre érte el a csúcspontját, amikorra a város lakói közül számosan bekapcsolódtak a regionális tranzitkereskedelembe. Ezt követően azonban mindenekelőtt a céhes ipar jutott jelentős szerephez, noha a betelepedés lelassult, és az új házak száma 1570 és 1590 között szinte egyáltalán nem növekedett.

12 Úgy tűnik, egyensúly állt be, legfeljebb részleges elvándorlás illetőleg betelepedés mutatható ki, amelyről Paul Dauchner, a város jegyzője is szólt 1571-ben a kőszegi uradalommal folytatott jogviták kapcsán.

13 Kőszegen az önkormányzat szervezetének struktúraváltása akkor következett be, amikor a céhes ipar meghatározó szerephez jutott, és ekkor vált a város az AlsóAusztriai Kormányszék és Kamara révén teljesen függetlené. A helyi gazdasági és a társadalmi fejlődés tehát kikényszerítette az egyszintű önkormányzati és városigazgatási rendszer átalakítását, ám e reform nem szüntette meg az érdekellentéteket. A kétszintű rendszer egyik legfigyelemreméltóbb jelensége a városon belüli topográfiai alapon végbement csoportképződés. Ismeretes, hogy Kőszegen a történeti belvárost a 14- században fallal körülvett városrész alkotta. Ettől délre, a Szombathely felé eső, de városfalon kívüli részen épült fel a magyar külváros, a Magyarváros (Ungermarkt), a belvárostól északra pedig a német külváros, a Németváros (az ún. Sziget). VaML KFL Acta Miscellanea (továbbiakban: Acta Mise) Kőszeg, 1568. április 24. Timitz József; Sopron sz. kir. város külső tanácsa, 1526-1711. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György, Degré Alajos. Bp., 1971. 53-79. p. VaML KFL Kőszeg város választó polgárságának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Protocollum) 1630-1632. 133.p. 1631. február 6. Mollay Károly: Soproni élet a XV. század második felében. = Soproni Szemle, 1941- 2. sz. 113.p. VaML KFL Acta Misc. 1596. hó és nap nélkül. Verzeichnis. 13 VaML KFL Acta Misc. Kőszeg, 1571. február 7. 227