Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Ság-hegy hegyközségei a 18-19. században

hegyközségekkel foglalkozó tanulmányok többsége nem jutott túl az 1848. esztendőn. Korábban úgy tekintették, hogy a jobbágyfelszabadítás kimondásával egycsapásra okafogyottá váltak a korábbi hegyközségi szabályozások. Ennek egyik oka az volt, hogy az artikulusok tanulmányozásán nem nagyon jutottak túl.

8 Tény azonban, hogy egy ilyen éles időhatár nem húzható meg, amit jól példáz, hogy 1861-ben Somlóvásárhelyen új törvényt adtak ki,

9 és ugyanabban az évben Kápolnán is megújították a régi szabályozást,

10 annak ellenére, hogy ott akkor már teljesen önálló birtokosok gazdálkodtak. Az 1860-as évek közepén pedig megalkották az egységes somlói

11 és Ság-hegyi

12 szabályzatokat. A szőlőterületeket illetően a jobbágyfelszabadítás nem az 1853. március 2-án kelt császári nyílt parancs, illetve a dézsmaváltságról intézkedő 1868:29. te. kiadásával, hanem azok évtizedekig húzódó végrehajtásával fejeződött be. Az új tulajdonosokban még a megváltások után is élt az igény, hogy elkülönüljenek az „egyszerű"' birtokosoktól, továbbra is fenntartva a szőlőhegyi telkek különleges státusát. Ennél azonban egyszerűbb okai is voltak a feudalizmus világát tükröző hegyközségi törvények több évtizedes továbbélésének. A szőlővel betelepített területek jelentős értéke megkövetelte, hogy azokat fokozottan óvják, és ezért az 1848 utáni szabályzatok a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektettek a vagyonvédelemre. Természetesen a több évszázadra visszanyúló hagyományok korrekciója nem ment könnyen, ezért továbbra is megpróbálták a birtokosok magatartását befolyásolni, egységesíteni a művelést és bizonyos együttélési - erkölcsi - szabályokat előírni. A tárgyalt területre vonatkozó szabályzatok tehát egészen a 19. század végéig végigkövethetők, így lehetőségünk van arra, hogy a hegyközségi rendszabályok változásait az első ismert, 1734-ben írásban rögzített szabályzattól egészen az 1894:12. törvénycikkelyben előírt módosulásig bemutassuk. A SÁG-HEGYI HEGYKÖZSÉGEKRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK, 1734-1894. A kutatás mai állása szerint a Ság-hegyi szőlőtermelők önkormányzatának működését bizonyító, legkorábbi irat a 17. század közepéről származik.

13 Ez egy, 1654-ben Ságon kelt tulajdonjogi igazolás, amely azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a hegyközségi Kivételt talán Csorna Zsigmond jelent, aki a Balaton-felvidék hegyközségeiről írt dolgozatában megemlíti azt az 1864-ben keletkezett szabályzatot, amely a Somló hegy négy határrészében található szőlőtermelők viselkedését, termelési viszonyait próbálta egységesíteni. Csorna Zsigmorid: A Balaton-felvidéki szőlőtermelés demokratikus hagyományai, a hegytörvények. = Honismeret, 1999. 2-3. sz. (továbbiakban: Csorna, 1999.) 57-58. p. VaML A Szentgyörgyi Horváth család levéltára. 29. doboz. Nyomtatványok. Nyomtatva Sopronban Romwalter Károlynál, 1861. 3 p. VaML Kemeneskápolnai Hkir. Jegyzőkönyv (továbbiakban: Jkv.). A Nagy Somlai Hegység közös rendszabályai. Pápa, 1866. (továbbiakban: NSH kr., 1866.) 18 p. 12 Ságszr., 1867. 3. p. VaML Vas megye helytörténeti lexikona (továbbiakban: Helytört, lex.) Cédulák. Alsóság. 32-29. fol. 62