Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A kőszegi belváros 16. századi térrekonstrukciója

BARISKA ISTVÁN A KŐSZEGI BELVÁROS 16. SZÁZADI TÉRREKONSTRUKCIÓJA AZ ALAPÍTOTT VÁROS A Gyöngyös-patak partján fekvő Kőszeg közvetlen településtörténeti előzményeit csak a 13. században lehet hitelesen kimutatni, ugyanis a város telepített erődváros. A Dunántúlt és a Délvidék egy részét uraló Héder nembeli Németújvári grófok - Héder nemzetség Volfer ága - 1263 és 1274 között a székhelyüket Németújvárról Kőszegre helyezték át, és ettől kezdve a család tagjait Kőszegi grófoknak nevezték. A város és benne az Alsóvár ekkor átvette a Felsővár védelmi és ellenőrző feladatainak jelentős részét is. A városalapítók, Kőszegi II. Henrik és fia, Kőszegi Iván ezt jelentős új funkciókkal - udvartartás, hospesjogok, Ferenc-rendi kolostor stb. - egészítették ki, de a kőszegi Felsővár korlátozott védelmi feladatait meghagyták.

1 Kőszeg tartományúri székhely lett, amelynek városi funkcióit Károly Róbert 1328-ban megerősítette és kiegészítette.

2 A előbb említett, 13. század végi krónikák már a város és az azon belül álló vár ostromáról tudósítottak. A szabályos alaprajzú, kettős szerkezetű város azért állt előzmény nélkül, mert nem valamilyen szerves fejlődésnek, hanem alapításnak köszönhette születését. KŐSZEG TELEPÜLÉSKÉPE Kőszeg településképe sok tekintetben a középkori szerkezetet őrzi. A történeti Belváros kettős szerkezetű: polgárváros és a Jurisics-vár alkotja. Megőrizte a 13. századi alapításakor kialakított jellegét, hiszen a belvárost jobbára ma is a megmaradt falak és bástyák övezik. A Belváros az északi vagy Német külvárossal - a Sziget nevű városrésszel -, valamint a déli vagy Magyar külvárossal együtt adja a régi Kőszeg hármas tagoltságát. Ezekhez negyedikként csatlakozott 1713-ban Kőszegfalva település. A Belváros egyik utcája - a Zsidó (ma: Kelcz-Adeiffy) utca - a 16. századig közvetlenül a vár földesura alá tartozott, ugyanakkor a 18. században beköltöző táblabíró nemesség is a maga igényeire formálta át az egykori Úri (ma: Chernél) utcát. A Gyöngyös bal partján Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: VaML KFL) Titkos Levéltár (továbbiakban: Tk. Lvt.) 179. sz. 38-39. p.; Gombos F. Albin: Catalogus Fontium Historicae Hungáriáé. Tom. 1. Bp., 1937. 278-280. p. Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjtemény. Diplomatikai Levéltár 3654- sz. Visegrád, 1328. június 3.; VaML KFL Tk. Lvt. Pőtsorozat (továbbiakban: Póts.) II. 110. sz. 409