Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

1619-ben pedig már 2954 akó hegy vámot (ius montanum) írtak össze. Igaz, ez már nem tartalmazta a két „legjobb pince" tizedét, összesen 188 vödröt, de még így is 971,4 ha szőlővel kell ekkor már számolnunk, azaz 70 esztendő alatt a szőlővel beültetett terület csaknem háromszorosára növekedett.

15 A kőszegi bormértékek 16-17. századi értelmezése tehát lehetőséget ad a szőlőterület nagyságának felbecsléséhez is. Chernél Kálmán a 19. század derekán 810 magyar holdra

19 tette a város keleti és déli lejtőin húzódó szőlők nagyságát.

20 A 17. század elején közel 440 magyar hold szőlővel lehetett számolni. Tehát harmadfél század alatt csaknem megkétszereződött a szőlőtermelés Kőszegen. Ekkor 1 kőszegi vödör már nem 10,192 liternek, hanem 10,87 liternek felelt meg. Van olyan számítás is, amely szerint már 1738-ba elérte volna a szőlőterület a 820 magyar hold nagyságot.

21 Ugyanez a szerző már a korábban is 800 holdnyi szőlőterülettel számolt,

22 ez azonban a 16-18. századra nem használható adat. A növekmény nagyjából a következő volt: 1552-ben 1085 vödör, 1619-ben 3142 vödör hegyvám. A metrikus átszámolást különösen a helyi mértékek helyes alkalmazása, azok mai metrikus értéke szempontjából még ellenőrizni kell, ám okvetlenül figyelni kell az adózás történeti szempontjaira is. Rendkívül feltűnő ugyanis, hogy aló. század derekán, valamint a 17. század elején még a fenti hegyvám-vödör értékeket lehet találni, ám a 17. század további lajstromai ennél jóval kisebb értékeket regisztráltak, így ezen adatok adótechnikai okokból metrikusan a szőlőnagyságra nem értelmezhetők. SZŐLŐHEGYI ÉS KIMÉRÉSI SZABÁLYOZÁS A szőlő- és bortermelés sajátos üzem, amelyet már igen korán szabályoztak. A középkori statútumok (szabályzatok) ugyan elvesztek, de a 16. századból már igazolni lehet a szőlő- és bortermelésre, a kereskedésre, a borkimérésre, a szőlőhegyre, az adózásra stb. vonatkozó számos utasítását.

23 1649-ben, a híres kőszegi szabályrendeletben, 46 torzsás 7 kiegészítő artikulusba foglalták az utasításokat, mely városi szabályzat az egyik legö VaML KFL Kö 135. sz. Jus Montanum de Anno 1619. Területmérték: 1 magyar hold = 1200 négyszögöl. 1 négyszögöl = 3,5996 rrr. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 36., 294-, 320., 408., 578., 585. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.) Chernél Kálnvín: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 1. rész. Jelenkor. Szombathely, 1877- (továbbiakban: Chernél, 1877.) 24. p. Szövényi István: A szüret jelentősége a régi Kőszeg gazdasági életében. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője. 3. köt., 1965. Szerk. Szentléleky Tihamér. Szombathely, 1966. 259. p. Uő.: Kőszeg szőlőkultúrája a Szőlőkönyv tükrében. = VSZ 1958. 2. sz. 27. p. VaML KFL Acta Miscellanea (továbbiakban: Acta Misc.) például 1548. augusztus 24- hely nélkül: a kőszegi bor osztrák exportjának ügye, Kőszeg, 1549. február 13.: a bortizedszedés szabályozása, Bécs 1567. április 23., Kőszeg 1567. április 24.: a szőlőterület nagyágának szabályozása, Kőszeg, 1568. január 26.: a várbén bormérés megváltásának szabályozása; VaML KFL Kőszeg város ülésjegyzőkönyve (továbbiakban: Protokollum) 1576-1582. (Inbreviatur II.) 151. p. Kőszeg, 1579. május 28. : a városi borok bormérésének szabályozása; VaML KFL Protokollum, 1583-1591. 35. p., 1583. november 5.: a saját termesztésű bor kimérésének szabályozása stb. 20