Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

E számadatok nagyon nehezen értékelhetó'k konkrétumok és összehasonlítható adatok nélkül nem csak olvasók, hanem a kutatók által is. Megemlítendő, hogy vödörből is többféle volt használatban, aszerint, hogy hegyvám- vagy dézsmaszolgáltatásról, vagy kocsmai vödörről esett szó. Ez azt jelenti, hogy mindig a konkrét eset értékelését egyenként kell elvégezni. A 16-18. században a kocsmáitatásnál használt kőszegi kimérési akó kisebb volt valamivel, mint a hegyi akó, azaz a szolgáltatásokra használt mérték. A kőszegi uradalomban viszont a 17. században 5 pintre osztották a területmérésre használt vödröt, amely 2,0385 liternek felelt meg. Ez később 1,699 literre módosult, ami azt jelenti, hogy a szőlőt területként is „teljesítménye" szerint tartották nyilván, és ez alapjában eltér a mai, pl. m

2-hez „szokott" felfogásunktól. A 16. századtól az ismert kőszegi telekkönyvek is vödörben (Eimer) és iccében (Halbe) adják meg a területet, amely a hegyvám mennyiségéből alakult ki. Érdemes megvizsgálnunk ezzel összefüggésben a már említett, 1552-ből származó hegyvám-lajstromot, mely 460 tulajdonost tartalmaz. Úgy tűnik, a hegyvám fizetése alól valamilyen címen 30 tulajdonos mentességet kapott, így 430 tulajdonos között oszlott meg az összesen 1073 vödör és 127 icce hegyvám.

15 Az icce vödörre is átszámítható, hiszen ekkor 1 kőszegi (rohonci) vödörrel volt azonos. Fentebb már volt arról szó, hogy a vödör és az icce közé még egy mértékegység, a pint ékelődött, amely ebben a régióban 2 iccének felelt meg, metrikusan pedig 2,0385 litert tett ki. Ebből adódik, hogy 1 icce metrikusan 1,0192 liternek felelt meg, melynek nyomán az 1552. évi lajstromban szereplő 127 icce (Halbe) 129, 42 literre számítható át. A 127 icce 63,5 pintnek felelt meg, mely pedig 12,3 vödörrel volt azonos. Kiegészítve tehát 1552-ben 1085,3 vödör hegyvámmal tartoztak Kőszegen, mely közel 115 vödörrel volt kevesebb, mint száz esztendővel korábban. Minthogy 1 vödör egy, az átszámításhoz használt váltószámmal számolva 365,4 m

2nek felelt meg, megállapítható az 1552. évi hegyvám m

2-ben, illetve a teljes termés m

2-re átszámítva. Az 1552-ben beszedett hegyvám (kilenced) egyszeres értékét (1085,3x365,4m

2 = 396568,62) azonban át kell számítani hektárra (39,65 ha). Ennek tízszeresét kell vennünk, hiszen ez akkor a kilencednek felelt meg, így összesen 396,5 ha értéket kapunk.

16 Ezzel a becsült hegyvám-érték adattal számolva elmondható, hogy 1552-ben a teljes termésre vetített területnagyság kerekítve 357 ha szőlőt jelentett Kőszegen. Ugyanezen értékek alapján 1451-ben 394,2 ha szőlőt lehetett kimutatni, ha az ottani bécsújhelyi a vödörnek megfelelő magyar vödör alatt a kőszegit értettek. Ennek az a jelentősége, hogy a nagy kőszegi ostrom után húsz esztendővel mintegy 40 ha-ral kevesebb szőlőt műveltek Kőszegen, mint a 15. század közepén. 1564-ben a közel 1100 vödör hegyvám után 600 forintot kellett volna fizetniük a kőszegieknek, ha az összeget nem használták volna fel a városfalak megerősítésére.

17 Az ugyancsak elengedett úrbéri adó ekkor ennél kevesebb, nevezetesen 472 forint volt. VaML KFL Kőszegi összeírások (továbbiakban: Kö) 120. sz. Regestrum Liber Promontorialis de Anno 1552. 1-393. p. Bogdán litván: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp., 1978. 192-193., 265. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti fonástudományok; 3.) 7 VaML KFLTk. Lvt. 69. sz. II. Miksa oklevele. Bécs, 1564. október 29. 19