Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

BARISKA ISTVÁN KŐSZEG BORTERMELÉSE A 13-18. SZÁZADBAN A kőszegi bortermelésről szóló első ismert adatok hazai viszonylatban is koraiak. Elég csak arra utalni, hogy a városalapító Kőszegi grófok 1279-ben végrehajtott, nagy birtokosztozkodása során a Kőszegre és a hegyaljai falvakra vonatkozóan az erdőbirtokok mellett a csöböradó (vinearum cibriones) hovatartozásáról is döntöttek.

1 Ez arra utal, hogy az Árpád-kor végén jelentős szőlőtermelés volt a térségben. 1327-ben pedig Károly Róbert ahhoz is hozzájárult, hogy a város lakói a bordézsmát „... a szüret idején a présből mustban adják, vagy bordézsma helyett dénáriust...",

2 azaz készpénzt fizessenek. Ismeretes, hogy Anjou Károly 1328-ban olyan kiváltságokat erősített meg, amelyek nagy része már az alapító Kőszegi grófok idején is érvényben volt. Az uralkodó a bordézsma ügyében adófizetési egyszerűsítést biztosított az Árpád-kori gyakorlathoz képest. Ezek a kőszegi szőlő- és bortermelés gazdasági erejét és jelentőségét dokumentálják már az Árpád-kor végén és az Anjou-kor elején. Kőszeg azonban hamarosan megszerezte a távolsági borkereskedelemre jogosító szabadalmakat is. 1341-től az ugyancsak szőlőtermelő Sopron és Pozsony városa rendszeresen tiltakozott az ellen, hogy Nagy Lajos a német piacra szánt kőszegi borszállítmányoknak szabad áthaladást engedett a két rivális városon.

3 Ezt a kiviteli jogot Kőszeg, Csepreg és Rohonc helyett is gyakorolta, azaz nemcsak kőszegi bort szállított, hanem királyi hozzájárulás révén 1348-ban a csepregi és rohonci bor felvásárlásával egy időre azok exportjogát is magához ragadta.

4 A 14- század utolsó negyedében felépült kőszegi Szent Jakab-templom a távolsági kereskedelem eme tőkefelhalmozása nélkül aligha készülhetett volna fel. A város újjáépítésére és a szőlők újratelepítésére behozott nyersanyag vámmentességét Erzsébet királyné is szorgalmazta.

5 A szőlőtermelés és a távolsági borkereskedelem közvetett módon tehát a helyi igényes kézműipar alapját is képezte egykoron. A kőszegi királyi vár és a királyi város között a szőlőtermelés és a borkereskedelem haszna miatt azonban korán összeütközésre került sor. Kőszeg a 13. században az európai várostípusok úgynevezett erődített város (Burgstadt) változataként épült fel. Ez Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: KFL) Titkos Levéltár (továbbiakban: Tk. Lvt.) I. 1. sz., az 1279. december 25-én kelt oklevél 1328-ban történt átírása. " Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár 3654- Károly Róbert 1328. június 3-ai oklevele Kőszeg királyi városi rangra emeléséről. Horváth Ferenc - Kiss Mária: Kőszeg szabad királyi város titkos levéltára. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1963. 3. sz. 64-85. p., az 1., 8. sz. oklevelek. 4 VaML KFL Tk. Lvt. 179. sz. 84-86. p. Buda, 1348. november 11. másolat. 5 VaML KFL Tk. Lvt. 19. sz. Buda, 1385. július 7. 15