Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - M. Kozár Mária: Felsőszölnök meghódolása a törököknek 1640-ben

Scholtz jelentése szerint 1644-ben a dobrai uradalomból Neumarkt, Kuzma és Matja­sevci települések nem, ám a tőlük délre fekvő falvak mind meghódoltak a töröknek. 1 ' Felsőszölnökön 1640 karácsonyán a törökök az evangélikus prédikátort is elra­bolták, és elvittek a templomból egy fedeles kelyhet. Még 1642-ben is arról panaszkod­nak földesuruknak a felsőszölnökiek, hogy a török rablással és fogsággal fenyegeti azóta is őket, ha nem fizetnek sarcot és nem váltják ki prédikátorukat. Azt kérték, hogy mi­vel a falunak nincs pénze a sarcra - „ötöd félszáz tallér és két vég karázsia" 18 - Bat­thyány fizesse ki a váltságdíjat vagy adjon egy török rabot a prédikátorért: „Föísö Szóí­nökiek mind fejenként jelentik: hogy az predicatorért untalan izén reájok az török rablással és fogsággal fenyegeti őket, ha az predicatorért az kezeseket be nem viszik. Az predicator azt pretendálja, hogy az falu adgya megh sarczát, az mellyekhez elégtelenek, ha nem maga vi­sellye gondgyát sarczának. Könyöröghnek, hogy nagyságod ne hadná őket haáborgatny. Azon kivül az szentegyháznál az minemű kelh volt, azt is az törökök mind födelestül el vitték ma­gával együtt, igy abbul is károssak ...". l9 Batthyány valószínűleg ki is váltotta a prédiká­tort, mivel Donkóczi Miklós 1646-ban részt vett a büki zsinaton, 1648-ban pedig Fel­sőszölnökről arról panaszkodott, hogy a malom gátját feljebb vitték, ezért a házához való rétet elöntötte a víz. Az 1641 őszén a törökök a náluk raboskodó szolnoki majorispánért 100, egy Mihály nevű kovácsáért 200 tallér váltságdíjat kért. Az ispán - 30 évi szolgálatára hi­vatkozva - kolduló levelet, vagyis igazolást kért Batthyánytól, hogy pénz gyűjthessen váltságdíjra. 20 A kovács - aki szintén három évtizede volt a falu kovácsa - pedig azt kérvényezte, hogy a földesúr fizesse ki a váltságdíjat, vagy adjon érte egy török rabot. Két évvel később a törökök ismét elvittek Szolnokról „... elvenen négy embert... két férfi gyermeket és két leánykát ,..". 21 1651-ben a dobrai uradalom valószínűleg teljesen meg­hódolt, és Felsőszölnök volt a hódoltság határa. 1664- augusztus l-jén lezajlott szentgotthárdi csatához készülődő török előha­dat képező tatárok a szolnoki majort felgyújtották, melynek nyomán a falu majdnem teljesen elpusztult, és sokan Stájerországba menekültek: „... a Rábán innéd már mind el égette tatár a falukat ... szölnöky majort ... Farkasffylvay, Szölnöky és Kozmadomyani bíró­ságokhoz tartozandó falukban, csak eggyet sem hagyott. ... Rabot sokat vitt, ... a szegénységh mind el szélledet Styriára ...a kik peniglen már vissza jünnek Styriábul, csak szintén üres kézzel, mert mind marhájokat, partékájokat ott fogták megh, megh éhülvén lopogatáshoz kezdtek volt, és magok is csak szalladó képpen jünnek ,.." 22 - jelentette Árvái Mihály dob­rai tiszttartó Forgács Zsigmondné, Batthyány Borbálának 1664- augusztus 10-én. 17 Hochwarter, 1996. 32. p. 18 MOL Mikrofilmtár 4338. sz. P 1322. Instanciák 107. sz. 7. pont, 1641-1642. Karazsia: gyengébb minő­ségű posztófajta. 19 MOL Mikrofilmtár 4338. sz. P 1322. Instanciák 107. sz. 17- pont, 1642. 20 MOL Mikrofilmtár 4338. sz. P 1322. Instanciák 72. sz. 8. pont, 1641-1642. 21 MOL Mikrofilmtár 4338. sz. P 1322. Instanciák 4L sz. 13. pont, 1641. 22 VaML Mikrofilmtár 257. sz. MOL P 1314. 963. sz. 1664. augusztus 10. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom