Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

Erre utal az is, hogy a könyv ugyan csak a Szent György-napi hajtások rajzát tartalmazza, de más fontosabb események adatait is bejegyzi. így a Szent Lőrinc-napi (augusztus 11.) termés bemutatását, valamint az Orsolya-nap után kezdődő szüretre vonatkozó bejegyzéseket is megtalálhatunk benne.

31 A könyv tehát egy teljes érési időt ölel át, nemcsak egyetlen nap tapasztalatából indul ki. Mindez azért fontos, mert az eddig a kutatók azt sugallták vagy tételezték fel, hogy őseink naivak voltak és kizárólag a Szent György-napi hajtásokból levonható jóslásokra támaszkodtak. Ám ennek éppen ellenkezője igaz: három „napfordulót" választottak ki, és az elsőhöz rajzot mellékeltek, a másik kettőhöz pedig írásbeli bejegyzéseket tettek. Az elsőnek azért lett ünnepélyesebb jellege, mert ezzel kezdődött a gazdálkodás éve. Azé a borgazdálkodásé, amelyet így jellemzett egy 1746-ban rögzített jegyzőkönyvi bejegyzés: „... az bornál a nemes városnak nincsen egyéb hasznosabb gazdálkodása ...".

i2 Mi már tudjuk az eddigiekből, hogy a városban létezett a város, mint jogi személy borgazdálkodása és a természetes személyeké, azaz a polgároké. A fenti megjegyzés a jogi személyre, a „nemes városra" vonatkozott, amelynek gazdálkodásáról a pincemester tartozott havonta számot adni. Minthogy azonban város pincéjét elhanyagolták, utasították a pincemestert a szigorú havi számadás elkészítésére. A fennmaradt pincemesteri számadások sok mindenről tájékoztatnak. A pincemestereket az év januárjában választották, általában két évre. Az 1731-ben kiadott első Carolina Resolutio mélyen sértette azonban a hivatalviselő protestánsok érdekeit, hiszen a szentekre hivatkozó hivatali esküvel lehetetlenné tették számukra a tisztségvállalást. Ezért fordulhatott elő például 1740-ben, hogy a „rangsorban", a sorrendben következő lutheránust azért nem választották pincemesternek, mert „... ob non depositionem decretalis formulae juramento e beneficio ...",

33 azaz mert nem tette le a decretális esküt. Az első lutheránus pincemestert egyébként 1761-ben választották meg Kőszegen. Ez a rendkívül érdekes - itt azonban részletesen nem ismertethető - borlajstrom sok mindent elárul a 18. század Kőszeg városi bor ügyeiről. Megtudhatjuk, egyrészt hogy a városi borokat milyen dűlőkből szedték be: „Pogányok, Leitar, Schützengraben, Baráth, Hircz, Hinßer".

M Tudósít arról is, hogy milyen módon osztályozták a pincékbe került borokat: „... a saját, városi termésű »Majorsághi« bort, a »Fartűrül való« bort, valamint a hegyvám- és a dézsmaborok ...".

35 Azt is tartalmazza, hogy ha a magánszemélyektől vagy idegenektől kellett valamilen ok miatt bort vásárolni, azaz a vásárolt borokat is felsorolja: „... kapásembertől, gr. Nádasdy Tamástól, gr. Nádasdy Lipóttól, Rosty István viceispántól, Locsmándról, gr. Pálffy Miklóstól, Niczky Ádám táblai elnöktők, a parochiális templomtól, Somlóról, Szentgyörgyről, Szekszárdról, Vázsolyról ,..".

36 A somlói, a szentBariska István; „Szőlő jövésnek könyve" és élő hagyománya Kőszegen. = Honismeret, 1979. 5-6. sz. (továbbiakban: Bariska, 1979.) 96-100. p. VaML KFL Protokollum, 1745-1748. 243. p. 1746. január 3. VaML KFL Kőszeg Város Házipénztárának iratai. Vegyes számadások. Pinceszámadások. Decima vini annualis connotatio. Borlajstrom, 1716-1785. (továbbiakban: Decima vini) 1740. január 11. VaML KFL Decima vini, 1722. nov. 15. VaML KFL Decima vini, 1742. dec. 16. VaML KFL Decima vini, 1718. szept. 18., 1734- dec. 2., 1746. dec. 5. 24