Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből

tek a hegy népe elé.

57 Utóbbiak közül megemlítendő, hogy az 1811. augusztus 7-ei város tanácsülésen a főhegymester elmondta, hogy „... a deákság miatt akár minő vigyázassál legyenis a hegy népe, mégis semmi módon a hegyben termett gyümölcsöt és kukoricát megőrizni lehetetlen, ugyan azért könyörög, hogy addég míglen a deákság az iskolákbúi ki nem szabadul, eziránt hatlwtós rendelést a nemes magistratus tenni méltóztassék ...".

5& A tanácsülés az iskolák igazgatóit felkérte, hogy szigorúan tiltsák meg a diákjaiknak a hegyben való tartózkodást, egyúttal elrendelték, hogy a szőlőhegyi birtokosok a szüretig 6 személyt rendeljenek ki a hegy őrzésére.

59 A diákok mögött nem maradtak el a városi céhlegények sem, amit igazol az 1824- március 10-ei városi tanácsülés jegyzőkönyve. Ekkor a főhegymester ugyanis azt jelentette, hogy „... a mester legények vasár és ünnep napokon misét sem halgatván, a szőlő hegyben puskával és kutyával szana szét járnak ...".

60 A magisztrátus a céhmestereket felszólította, hogy legényeiket tiltsák el a hegyben való járkálástól, puskáikat pedig kobozzák el.

61 A már említett, gyakori lopások sorából kiemelésre kívánkozik az az eset, amelyet 1824- május 16-án vizsgáltak ki a főhegymester házánál tartott ülésen. Az ügyben Böle András prépost - a későbbi szombathelyi püspök - nevében az a panasz hangzott el, hogy három nappal korábban, a reggeli órákban a 3 fihegymester az egyik esküdt társaságában Koller György - ő volt az, akinek háza 1835-ig a tavaszi hegygyűlések helyszínéül szolgált - szőlőjébe egy fára felakasztva egy keszkenőt találtak, amely tele volt fejes salátával, amelyet Böle földjéről szedtek fel. Amikor a keszkenőt - persze a saláták nélkül - megmutatták Koller fiának, Ferencnek, ő azt saját tulajdonának mondta. A bepanaszolt azzal védekezett, hogy ugyan a keszkenő az övé, de a salátafejeket nem ő tette bele, már csak azért sem, mert a kérdéses nap előtti este apja pincéjénél „... nagyon boros fővel lévén, alkalmatlan volt azon cselekedetre ...".

6Z A védekezés nem hatott, mondván „...a panasznak valósága a keszkenyőnek maga sajátjára lett ismerésébül nyilvánságos volna, és egyedöl ötét, a panaszlott felet teherlné ..,".

63 Ezért Kollert 4 ft-ra büntették, és emellett 1 ft 20 kr napidíjat, 1 ft „nyargalási díjat", továbbá a főhegymesternek 2, a tárgyaláson jelenlévő esküdtnek és aljegyzőnek l-l ft-ot is tartozott fizetni.

64 A szőlőhegyen végzett hétköznapi munka során hétköznapi viták, veszekedések is támadtak. így volt ez 1807. július 9-én is, amikor Horváth Erzsébet több társával együtt egész nap Kovács János kukoricaföldjén kapált. Az asszony már reggel Kovács E megállapítások alapjául szolgáló levéltári forrásokra való hivatkozások nagy száma és óriási helyigénye nem teszi lehetővé, hogy e helyen a tárgyunk szempontjából alapvető forrásul szolgáló két hegyközségi jegyzőkönyv időhatárainál pontosabb jelzeteket közöljünk. VaML Szvhkir. Hkjkv., 1789-1813., 18141843. 58 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1810-1812. 399-400. p. 5q Uo. 60 VaML Szvkt. Ktjkv., 402/1823-1824. 61 ,, Uo. 62 VaML Szvhkir. Hkjkv., 1814-1843. 1/1824. május 16. 6J 7T Uo. Uo. 80