Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből

TILCSIK GYÖRGY FEJEZETEK A SZOMBATHELYI HEGYKÖZSÉG 18-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL ELŐZMÉNYEK Közismert, hogy Magyarországon a feudalizmus időszakában a szőlőterületeknek sajátos jogállása volt, amely alapvetően a szőlőművelés munkaigényességéből adódott. E speciális jogállás lényege az volt, hogy a szőlővel beültetett terület tulajdonosa tulajdonjogát csak igen korlátozottan érvényesíthette, hiszen a jobbágyok, a városi polgárok vagy a nemesek által művelt szőlőjét azoktól csak abban az esetben vehette vissza, ha az megfizette a befektetett munka és a betelepített szőlő értékét. Ugyanakkor a szőlőbirtokosok szőlőiket szabadon adhatták-vehették, örökíthették és zálogolhatták. Röviden szólva: a szőlő tulajdonosa és birtokosa között lényegét tekintve bérleti jogviszony állt fenn, amely nem hordozta magában a hagyományos feudális alávetettség és függés elemeit.' Szombathely históriájának mindeddig meglehetősen kevéssé kutatott, és ebből fakadóan - leszámítva Horváth Tibor Antal egy kisebb lélegzetű, de jó áttekintést adó

2 munkáját - kevéssé feltárt területe a város hegyközségének története, de ehhez hasonlóan, alig-alig ismerjük a bortermelésnek és a borkereskedelemnek a város életében betöltött nem elhanyagolható, sőt némely időszakban igencsak jelentős szerepét. Mindezekre egyértelműen utal többek között az is, hogy Szombathely mai ismereteink szerinti első, 1407. szeptember 10-én Hédervári János győri püspöktől kapott kiváltságlevele egyfelől a városbíró és az esküdtek mellett a tisztviselők között névszerint is megemlítette a Pythier Péter hegymestert, másfelől pedig a szabadalomlevél alapján a város lakóinak - azon túl, hogy évi 200 arany ellenében mentesültek a földesúrnak fizetendő földbér, az ajándékok és a rendkívüli adók teljesítése alól - hegyvám- és a dézsmafizetési - beleértve természetesen szőlődézsma-fizetési kötelezettsége fennmaradt. Mindezek mellett a privilégiumlevél részletesen foglalkozott a püspök és a város polgárai között a borméréssel és borárusítással kapcsolatban kialakult ellentéttel, valamint annak kiküszöbölésével. Utóbbit, tehát a bormérést illetően egyrészt fenntarSzőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-18. századból. Összeáll, és bev. Égető Melinda. Bp., 1985. (továbbiakban: Égető, 1985.) 14- p.; Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767-1849. Bp., 1967. 52-56. p. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat; 41.) Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Sajtó alá rend., szerk. Benczik Gyula, Mayer László, Tóth Endre, Zágorhidi Czigány Balázs közreműködésével Kiss Gábor. Szombathely, 1993. (továbbiakban: Horváth, 1993.) 244-256. p. (Acta Savariensia; 8.) 71