Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Ság-hegy hegyközségei a 18-19. században

ság, Celldömölk része), Kápolna (ma: Kemeneskápolna) és Alsómesteri (ma: Mesteri ré­sze) települések határát képezte. Ság az Erdődyek jánosházai, Kápolna a Batthyányak in­tai uradalmához tartozott, míg Mesteri nemesi község volt. A területi arányokat illetően, a filoxéravészig a ságiak hegy területének több, mint háromnegyedét - egészen pontosan 78%-át - bírták, míg a kápolnaiak 18, a mesteriek pedig csupán 4%-on termelhettek bort. 5 A környékbeliek fontos kereset-kiegészítése hosszú időn keresztül a szőlő- és bortermelés volt. Ezt azt is mutatja, hogy a korábbi évszázadok alatt csaknem minden helyi lakosnak volt a hegyen szőlőbirtoka. Rajtuk kívül még nagyon sok, más települé­sen lakó, ún. extraneus is rendelkezett itt telekkel. Kápolnán például a 18. század 20­as éveiben az idegen birtokosok száma kétszer annyi volt, mint a helybelieké. 6 TÉRKÉP Az Ság-hegy környékén élő embereknek nemcsak gazdasági helyzetét, hanem mentali­tását is befolyásolta, hogy a korban legszabadabb birtokforma, a szőlőbirtok tulajdono­sai lehettek. Ez a tulajdonosi öntudat jól kitapintható a hegy történetéről szóló, ren­delkezésre álló források zömében. Miután mindhárom helység korai hegyközségi törvényei, valamint a társulások jegyzőkönyvei is fennmaradtak, a 18. század első felétől a 19. század végéig nyomon követhetjük a Ság-hegy hegyközségeinek történetét. 7 A jegyzőkönyvek többnyire tartalmazzák a hegyközségi gyűlések előtti elszámo­lásokat és a közösség legfontosabb döntéseit, ám még talán ennél is jelentősebbek az adásvételekről szóló bejegyzések, mert azon túl, hogy mintegy korai telekkönyvként tartalmazzák a régi és új tulajdonosok, valamint a szomszédok nevét és az adásvételt tanúsító adatokat, fontos történeti és néprajzi adalékokat is szolgáltatnak a hegy életéről. Az alábbiakban a Ság-hegy szőlőtermelésének történetéhez az eddigi, Schams Ferenc, Entz Ferenc és Feyér Piroska nevéhez fűződő kutatási eredményeket meghaladó adatokat sorakoztatunk a rendelkezésre álló levéltári források alapján. Ezért az újabb kutatásoknak megfelelően szakítunk a kialakult hagyományokkal, ugyanis az eddigi Ság szőllőhegy rendszabályai. Szombathely, 1867. (továbbiakban: Ság szr., 1867.) 3. p. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban:VaML) Vas vármegye adószedőjének iratai. Országos összeírások, 1720. Kápolna; Alsóság.; VaML A Vas Megyei Levéltár térképeinek gyűjteménye. Kataszteri térképek. Alsómesteri; Alsóság; Kápolna. A hegyközségi rendszabályok közül a ságinak három közzétett változata is van: Giay Károly: A sághi hegyközség törvényei = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1898. 517-528. p.; Vő. A sági hegy törvé­nyei = Vasvármegye, 1898. júl. 17. 3-5. p., júl. 24. 3-4. p.; SHT 1734- 17 p. Ennek újabban kiadott vál­tozata: A Sági hegységnek törvényei. Másolta eredetiből Kresznerics Ferenc. Celldömölk, 1984- 17 p. (A Celldömölki Városi Könyvtár tájékoztató füzetei); Egy sokáig lappangó változat kéziratban: Zongor Ferenc: Egy 1734-ben kelt írásos emlék nyomán: „A Sági Hegységnek törvényei." Kézirat. 1968. 20 p. Savaria Múzeum Néprajzi Osztály kézirattára NK-639.; Kápolnáé: VaML Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottságának iratai. Hegyrendszabások. Kápolnai Hegyközség sza­bályzata.; Alsómesterié: VaML Az Alsó-Mesteri Hegyközség iratai (továbbiakban: Alsó-Mesteri Hkir.); A jegyzőkönyvek: VaML Az Alsósági Hegyközség iratai (továbbiakban: Alsósági Hkir.); VaML Alsó­Mesteri Hkir.; VaML A Kemeneskápolnai Hegyközség iratai (továbbiakban: Kemeneskápolnai Hkir.). 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom