Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Mayer László: A Clochemerle-i történet Szombathelyen. Nyilvános WC a Főtéren a 20. század első felében

itt j.. Lljuste. ^ \-,a*.5.: M —ii&isu 6. kcp Qaray téri típusú, vasvázas illemhely terve a László Ferenc-fék cég 1910. évi ajánlatából (VaML Szv. pg. Közig. ir. Iíí. 127/1914.) A „klotyó-manó" álmát 1904-ben László Ferenc budapesti vállalkozó zavarta meg azon értesítésével, hogy a Beetz Vilmos vízöblítés nélküli, olajjal szagtalanított, sza­badalmakkal védett vizeldéinek képviseletét kizárólagossági joggal a magyar állam ré­szére átvette, illetve vizeldék és nyilvános illemhelyek felállítását, sőt ezeknek üzem és karbantartását évenként fizetendő díjért is elvállalja. 1906-ban a vállalkozótól újabb általános ajánlat érkezett, amelyet 1907-ben fényképekkel (5. kép) és tervekkel ellátott konkrét megkeresés követett. Az ajánlattevő kötelezte magát, hogy a város által meg­határozott helyeken legalább kettő, de legfeljebb hét nyilvános illemhelyet létesít, amelyeket elkészültük után a város tulajdonába ad át és ő 30 éves szerződés keretében üzemelteti. Az illemhelyek napi 15,5 órán keresztül - reggel 6-tól este 9-ig, nyáron este 10 óráig - álltak volna a közönség rendelkezésére, 1. osztályú klozetnél 10 fillér, 2. osz­tályúnál 6 fillér, 3. osztályúnál 4 fillér használati díj fizetése ellenében. A szerződéses jogviszony a felek között nem valósult meg, ezért László Ferenc 1910-ben új ajánlattal állt elő. Ebben az ún. Garay téri típusú (6. kép) - vasvázas, a nők részére háromosztályú, a férfiaknak kétosztályú klozettel és egy hatállásos vizeldével, felügyelői fülkével, ru­határral - illemhelyet legalább 2 db rendelésénél, 9500 koronáért, az önálló, a hat ál­lóhelyes vizeldepavilont (7. kép) 2500 koronáért, a hirdetési oszlopot pedig 799 koro­náért vállalta megépíteni. Emellett nem zárkózott el a 30 éves részletfizetési kedvez­ménytől sem, illetve hajlandó volt illemhelyenként és évenként 600 korona költség-hoz­zájárulás ellenében az objektumokat üzemeltetni és karban tartani. A budapesti, szegedi, nagyváradi (ma: Oradea, Románia), fiumei (ma: Rijeka, Horvátország), szabadkai (ma: Subotica, Szerbia és Montenegró), kassai (ma: Kosice, Szlovákia) stb. referenciákkal 498

Next

/
Oldalképek
Tartalom