Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Söpte/ Imre: A kőszegi Fő tér mint a választási harcok színtere 1861 és 1908 között

jelölni az ellenfél. Ha ez országosan ismert személy lett, akkor korántsem volt biztos, hogy egy helyi jelölt eséllyel szállhatott szembe vele. Ugyanakkor egy helyben népszerű személy ellenében egy idegenből érkezett, ráadásul ismeretlen jelöltet nem volt érdemes indítani. Már ekkor is előfordult, hogy a helyiek szándékát a pártközpont akarata negligálta, és így az általuk kiválasztott személy indult a mandátumért harcba az adott körzetben. A korteskedés a választók lakóhelyén folyt, ott keresték fel őket a jelöltek, és beszédeikkel megpróbálták őket befolyásolni. A korteskedők és a szimpatizánsok zászlók és egyéb jelvények kitűzésével jelezték elkötelezettségüket. A voksolásra a választókerület székhelyén került sor. A szavazás többnyire úgy zajlott, hogy a kortesek a különböző vidékek választói csoportjait előző este vagy a szavazás reggelén, együttesen vezették a városba. Ott az összetűzések elkerülése érdekében tömegeket egymástól jól elkülönítve, rendfenntartói és/vagy katonai erőkkel elválasztva helyezték el. A városi hatóság feladata volt a helyszín előkészítése. A választást szabályozó 1874:33. te. megszületéséig 1, azt követően miután 1500 választónál több volt a körzetben - 2 szavazatszedő helyiséget - fából ácsolt bódét - állítottak fel. A városba érkezők tartózkodási helyét a kőszegiek jelölték ki, de a vidékiek ellátásáról már a kortesek gondoskodtak. A választás reggelén az elnök feltette a kérdést az összegyűlteknek, hogy kit tartanak a választásra alkalmasnak. 1899-ig mindössze 1, utána már 10 választásra jogosult javaslatára volt szükség a jelöléshez. Ha nem akadt többes jelölés, akkor az elnök, ott helyben megválasztottnak kiáltotta ki az egyetlen javasolt személyt. Amennyiben azonban több jelölt akadt, a szavazatszedő helyiségekben a középponti választmány által kijelölt bizottság tagjai -elnök, elnökhelyettes, jegyző és annak helyettese, valamint a pártok bizalmi emberei, akik jelöltjük érdekeire éberen vigyáztak - foglaltak helyet. A szavazatszedő bizottság elé járuló választónak igazolnia kellett az összeírásban szereplő személyi adatait, amelyet az adott település bírája megerősített. Ha a bizottság ezt elfogadta, a szavazásra jogosult személynek fennhangon ki kellett jelentenie, hogy kire adja voksát, majd a jegyző beírta a szavazó nevét a megnevezett jelölthöz. A választás addig tartott, amíg szavazni szándékozók el nem fogytak. Ennek az volt a következménye, hogy 1874-ig nemegyszer két napon át zajlott a szavazás. A választás végeztével összesítették a szavazatokat, és az elnök bejelentette a végeredményt. Ha a győztes személyesen is jelen volt, akkor ott helyben átadták neki a választásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát, amely egyben a mandátum is volt. Ezt követően a győztesek valamelyik vendéglőben, de többnyire a Strucc Szállóban ünnepi lakomát tartottak. Ez a menetrend persze a rendben zajló választásokra volt érvényes. Az alábbiakban azonban éppen azokról a választásokról számolunk be, amikor valamilyen rendbontás történt, melynek nyomán harcok és ütközetek zajlottak Kőszeg város főterén. 438