Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében

lamint a kancellária és a levéltár helyiségeiből alakítják ki a Stallner által javasolt szo­bákat, míg az említett funkciókat a Kám utcában lévő városi iskola emeleti részébe he­lyezik át.' 2 Ez azt jelentette, hogy az épületből két és egynegyed évszázad után kikerült a közhivatali funkció, és az ezt követően kizárólag a vendéglátás és a kereskedelem ­illetőleg 1848-ig az oktatás - céljait szolgálta. Közben Stallner az 1837. október 21-ei tanácsülés engedélyével Fock Jánostól - aki 1835. április 24-től volt a kávéház és kocsma, valamint a 4 hónapi bormérés bérlője ­átvette azt, majd egy, szintén saját költségein végrehajtott helyiségcserével 1838. áprilisá­ban megnagyobbította a kávéház területét. 73 A terv kivitelezése nem ment simán, mert a tanácsterem új helyét meg kellett nagyobbítani, amelynek következtében Stallner átme­netileg a városháza épületében lévő jegyzői lakás helyiségeit kapta meg, a régi tanácster­met viszont nem. Emiatt Stallner az 1840. március 7-ei városi közgyűlésen arra kérte a várost, hogy a vele kötött hatéves szerződés időtartamát a felére csökkentse le, mely ké­rést a közgyűlés teljesített. 74 Stallner nem is pályázott a városházi kávéház és kocsma 1841. április 24. és 1844. április 24. közötti bérleti jogának elnyerésére, és így azt az 1841. január 2-ai tanácsülésen évi 600 pft összegért Heim Mihály szerezte meg, 75 aki egyébként korszakunk végéig a városházi kávéház, kocsma és vendéglő - vagy ahogy forrásaink az 1840-es évek végén nevezték: a városi vendégház - bérletét magáénak mondhatta. 76 Heim Pál pedig az 1848. március 22-ei tanácsüléstől kérte, hogy a városi vendéglő­ben lévő iskolai tantermet 1848 áprilisától, évi 110 vft bérleti díjért hozzákapcsolhassa ad­digi bérleményéhez. A tanács helyt adott az árendás kérésének, és úgy határoztak, hogy az így otthontalanná vált rajziskolának is a Kám utcai iskolaházban szorítanak helyet. 77 Ezzel a döntéssel végképp befejezett ténnyé vált az 1607 óta városházi célt szolgáló épület funkció­váltása, hiszen ettől kezdve már kizárólag vendéglátás és kereskedelem folyt benne. Annak ellenére, hogy a 19. század első felében Szombathelyen az évente 104 heti­és 5 országos vásár helyszínéül szolgáló szombathelyi piac korszakunkban egy viszonylag jólszervezett és üzemszerűen, a városház alatt lévő városi tulajdonban lévő, bérbeadott bol­tokkal szorosan együttműködő piac volt, néha előfordult, hogy vita, nézeteltérés támadt a piaci árusok és a boltok bérlői között. Ezek a konfliktusok elsősorban abból adódtak, hogy az 1817. évi tűzvész után a korábban a Piactéren álló boltok kitelepítése, továbbá a tűz­ben elpusztult piaci kápolna és a megrongálódott várostorony 1837-ben megtörtént le­bontása nyomán a korábbinál ugyan nagyobb hely és terület állt az országos és hetivá­sárokra a városba érkezett kereskedők és vásárlók rendelkezésére, amin nyilvánvalóan az előzőnél nagyobb számú kereskedő állíthatta fel sátrát a szombathelyi piacon, ám mindez korántsem szüntette meg azokat a gondokat, amelyek már 1817 előtt is jelentkeztek. 72 VaMLSzvkt. Ktjkv., 376/1837-1838., 407/1837-1838., 510/1837-1838., 550/1837-1838. 73 VaMLSzvkt. Ktjkv., 427/1837-1838., 751/1837-1838. 74 VaMLSzvkt. Ktjkv., 697/1839-1840., 752/1839-1840.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 171. iir. 203. 75 VaML Szvkt. Ktjkv., 412/1840-1841., 479/1840-1841., 569/1840-1841., 627/1840-1841., 633/1840­1841. 76 VaMLSzvkt. Ktjkv., 382/1843-1844-, 525/1846-1847., 659/1846-1847. 77 VaML Szvkt. Ktjkv., 1078/1847-1848. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom