Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében

TILCSIK GYÖRGY ADATOK A SZOMBATHELYI VÁROSHÁZA TÖRTÉNETÉHEZ A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Érdekes, bár általános jellegénél fogva nem igazán feltűnő' jelenség, hogy amikor egy történész, szociológus, etnográfus vagy éppen levéltáros a különböző társadalmi mozgásformák változásait, azok érvényesülésének idő- és térbeli elhelyezkedését tanulmányozza -, a célirányos és speciális, építészeti és építészettörténeti vizsgálatok kivételével - a legritkább esetben próbálja meg azt a konkrét és „hétköznapi" teret, meghatározott épületet - várat, kastélyt, palotát, házat, helyiséget stb. - a kutatás tárgyává tenni, amelyben a feltárni kívánt események és folyamatok jelentős része lejátszódott, hanem megelégszik az azokról készült képek és ábrázolások illusztrációs célú felhasználásával. Ez, a nyilván nem kevéssé leegyszerűsítő és sommás megállapítás külön hangsúlyozandó módon azokra a vizsgálatokra is jórészt érvényesek, amelyek azon időszakokra irányulnak, amelyekből pedig elegendő számú és megfelelő minőségű vizuális forrás fénykép, festmény, rajz stb. - áll rendelkezésre. Ugyanakkor Magyarország 1867 előtti történetének feltárását célzó kutatások többsége - kénytelen-kelletlen, de - jórészt eleve nélkülözni kényszerül az ilyen típusú forrásokat, ezért a különféle épületekről vagy azok részeiről készült minden - akár egykorú, akár későbbi - kép, rajz, netán tervrajz különlegesen érdekes és értékes. A következőkben egy olyan tér, egészen pontosan egy olyan épület történetének közel fél évszázados szakaszát igyekszünk nagy vonalakban bemutatni, amely több más funkciója mellett - Szombathely püspöki mezőváros életében hosszú évszázadokon keresztül meghatározó fontosságú események és döntések helyszíne volt, és amely ma már nem létezik. Vizsgálódásunk tárgya az a szombathelyi városháza, amely szerepének megfelelően, Szombathely centrális területén, nevezetesen a Piactéren, a tér észak keleti sarkában, a Föl vagy Kőszegi és a Gyöngyös utca (ma: Fő tér) találkozási pontján állt, és amelyet a ma élő emberek közül senki sem látott eredetiben, hiszen azt a 19. század végén lebontották, és helyére egy kvalitásos, részint lakásoknak, részint üzleteknek helyet adó négyszintes épület emeltek. A Szily János, az első szombathelyi püspök által az 1770-es évek végén megindított nagyszabású építkezések nyomán, Szombathely városszerkezetét és képét két tér, egyrészt a megyeházának, a székesegyháznak, a püspöki palotának és a papneveldének helyet adó Megyetér, másrészt pedig a város kereskedelmi központját jelentő Piactér, valamint az ahhoz kapcsolódó Gyöngyös utca alapvetően határozta meg. A nagyjából négyszög alakú Piactér és az abból keleti irányba, elkeskenyedve folytatódó Gyöngyös utca a 19. század elején a város igazgatási és kereskedelmi központja volt, hiszen a tér észak-ke417