Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Kiss Gábor: Topográfiai megfigyelések Vas vármegye Árpád-kori piachelyeihez
HETFOHELY Az egyetlen egy, nevezetesen 1221-ben kelt oklevélben 1 ' említett piachely a Pinka folyó bal, tehát annak keleti partján feküdt, a későbbi Felsőbeled (ma: Oberbilden, Ausztria) területén. (4- kép) Létrejöttéhez közlekedési szempontból két út szolgált alapul. Egyrészt a fentebb már említett régi, észak-déli irányú Pinka-völgyi út, másrészt a Vashegyet délről megkerülő, Jakot a Pinka-völgy felső szakaszával összekötő útvonal. Amint az a hivatkozott - a lokalizálást megkönnyítő határjárásokat is tartalmazó - oklevél leírásából is következik, Hétfőhely a „Pornói sziget" közelében feküdt, attól kb. 22,5 kilométerre. Pornóról viszont tudjuk, hogy a Ják nemzetség birtokának egyik központja volt. 18 Kúriájukon kívül itt épült fel a nemzetség első monostora is, amelyben a Ják nem főágának ősét, Mike nádort (1150 körül-1221 előtt) is eltemették. Ez, az Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt épület azután 1219-ben, adomány révén, a szentgotthárdi cisztercita apátság birtokába került. 19 A nagykiterjedésű Ják birtok egyik központja tehát a fontos Pinka-völgyi főút mellett jött létre, és amint az a már eddig elmondottakból logikusan következik, a terményjáradékok egy részét is itt gyűjthettek össze, és így a közelből nem hiányozhatott a piachely sem. Hétfőhely esetében merül fel leginkább a kérdés, hogy a körvonalazott birtok-központ-rezidencia-egyház-piac képlet milyen korábbi előzményekre megy vissza, azaz a királyi adományból birtokba jutott Jakok a területtel együtt milyen infrastruktúrát örököltek és mi az, amit ők birtokba kerülésük után újonnan létrehoztak? A fentebb bemutatott esetek és a többi, itt részletesen nem tárgyalt példa vizsgálata alapján a Vas megyei piachelyek topográfiáját a következőképpen foglalhatjuk össze, és felehetünk a bevezetőben említett kérdésekre (5. kép): - A piachelyek többségükben domborzatilag különböző tájak találkozásánál, azok határán jöttek létre: például a hegység és dombság határán, vagy dombság szélén stb. - Az esetek döntő többségében fontos távolsági utak mentén, azok kereszteződésében vagy annak közelében keletkeztek. - A piacokat az a személy felügyelte, aki annak a területnek - földbirtoknak - a tulajdonában volt, illetve a tulajdonos érdekeit az adott helyen képviselte, jogait gyakorolta. Például a királyét az ispán. - Közelükben szinte minden esetben ott állt a piacot felügyelő, annak vámját beszedő, talán bevételeit is élvező, esetleg a piacot működtető lakhelye, rezidenciája - ispáni sáncvár, földesúri kúria stb. - általában a főutaktól távolabbi félreesőbb helyen. 17 UB Bd. 1. Die Urkunden von 808 bis 1270. Bearb. Hans Wagner. Graz-Köln, 1955. 83. p., No. 117. (Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung; Siebente Reihe) A Ják nemzetségről és birtokairól legutóbb: Rácz György: A Ják nemzetég és monostoralapításai. = VSZ 2000. l.sz. 7-26. p.; 2. sz. 159-181. p. A pornói apátságról és annak kutatásáról legutóbb: Valter Ilona: Árpád-kori tégla templomok NyugatDunántúlon. Bp., 2004. 180-182. p. (METEM Könyvek; 43.) 406
