Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Kiss Gábor: Topográfiai megfigyelések Vas vármegye Árpád-kori piachelyeihez

helynévi adat mellett mindenképpen számolnunk kell piachellyel, az akkori megyeszékhelyen, Vasváron is. Hogy pusztán vázlatos földrajzi elhelyezkedésük és piacnapjukon kívül erről a városkorszakot megelőző idő gazdasági életéről, az azt mozgató erőkről és ennek térbeli hálózatáról többet is megtudjunk, részletesen kezdtük el vizsgálni az egyes piachelyek topográfiai jellemzőit a következő kérdések alapján: - Földrajzilag milyen természeti környezetben helyezkedett el a piachely? - Milyen közlekedési útvonalak határozták meg helyét, illetve segítették elő létrejöttét? - Kinek a fennhatósága alatt működött, vagyis ki szedte a vásárvámot? - Hol volt a vásárt felügyelő rezidenciája? - Milyen gazdasági-jogi egység keretében helyezkedett el, illetve működött? - Melyik egyházi intézmény, illetve épület állt a közelében? - Milyen kereskedőréteg megtelepedése adatolható az adott vásárhely közelében? - Milyen régészeti emléke van az adott helyen a kereskedelmi és pénzforgalomnak? - Mikor jöhetett létre maga a piachely? - Mikor válhatott a piachely lakott településsé? - Melyik település (város, mezőváros) vette át szerepét a későbbiekben? - Melyik nagyobb piackörzethez tartozott? Feltett kérdéseinket és az azokra jelen ismereteink szerint megfogalmazható válaszokat külön-külön adatlapon rögzítettük és ezt egy-egy térképvázlattal is kiegészítettük. Alább három különböző, de egymással szomszédos piachelyet mutatunk be részletesen, példájukon szemléltetve ezek általános és egyedi jellemzőit. SZOMBATHELY Az Itáliából a Keleti-tengerhez vezető Borostyánkő-út római-korban kiépített nyomvonalán fekvő egykori Colonia Claudia Savaria városfalai által határolt rommező déli harmadában, jött létre az a nagy kiterjedésű vásártér, amely a szombati piacoknak adott helyet. Ez a tér hajdan magában foglalta a jelenlegi Fő téren - a város piacán kívül a mai Berzsenyi Dániel teret - a várpiacot - és ezek környékét is. Elkülönülésükre csak a középkor későbbi századaiban került sor.

3 Szombathely középkori várostopográfiájáról összefoglalóan: Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szerk. Engel Pál. Szombathely, 1998. (továbbiakban: Kiss - Tóth - Zágorhidi, 1998.) 115-121, 193-201. p. (Szombathely története; 1.); Kiss Gábor: Topográfiai megfigyelések Vas vármegye kora Árpád-kori központjaiban. In: Központok és falvak a honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarországon. Tudományos konferencia Tatabánya, 2001. július 30-31. Szerk. Kisné Cseh Julianna. Tatabánya, 2002. (továbbiakban: Kiss, 2001.) 259-262. p. (Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek; 6.); öő,: Szombathely-Sabaria-Steinamanger. = Lapok Szombathely történetéből (továbbiakban: LSzT) 2002. 109. sz.. 2 p. (Panniculus Ser. C; 160.) 400